Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

MÚZEUMI HÍRADÓ - A hajdani Wimpffen-kúria, múzeumunk otthona (Balázs D.)

Az érdi Wimpffen-kúria 1956-ban, az udvari homlokzat (az Országos Műemléki Felügvelőség fényképtárának szívességéből) Az épület története A kúria építésének körülményei és korai használatának története - írásos dokumentumok hiányában - a homályba vész. Pest megye műemléki topográfiájában (szerk. DERCSÉNYI D. 1958) azt olvashatjuk, hogy „1830-40 körüli" és „egyik neves mester (Iliid József?) nevét sejtető" épület. GENTHON I. (1959) szerint 1820 körül épült. Hild József ( 1709-1867) a korszak egyik legnevesebb építésze volt, Pest arculatát meghatározó munkái mellett egész sor kastélyt, udvarházat tervezett, de az érdi kúria nem szerepel a RADOS J. (1958) állal kiadott jegyzékben, így csak a stílusjegyek alapján feltételezhető, hogy ő, vagy valamelyik munkatársa volt az épület tervezője, lehetett az alkotó Hild kortársa, Pollack Mihály is (1773-1855), akinek Pest és Fejér megyében számos hasonló klasszicista kúriája áll még ma is (pl. a vajlai Zichy-kastély). Mindkét kiemelkedő építész munkáját sok más, kevésbé ismert építőmester utánozta. Nem ismerjük pontosan az építtető személyét sem, csak annyit tudunk, hogy a kúria a Wimpffen-családé volt, innen az épület máig is használatos neve. A magyar családok történclét kutató NAGY IVÁN (1865) hatalmas művében csak futólag foglalkozik az eredetükkel, mivel „a család Magyarországon nem lakván," nem tartozott érdeklődési körébe. Annyit azonban elárul felőlük, hogy Svábországból származtak, Magyarországon földbirtokokat vásároltak és a család két tagja magyar lányi vett el feleségül (báró Wimpfen Dagobert - báró Erős Antóniát, báró Wimpfen Diénes-Dagobert pedig sárdi Somsich Jankát). Itt említjük, hogy a családnév írása Egv műemléki épület meghecstelenítése: lépcsőházat építettek bele az udvari limpanonlxi nem egységes a hazai irodalomban: NAGY TVÁN (1865) alapján gyakran egy „f"-fel írják, viszont a német és osztrák életrajzi lexikonokban mindenütt két „ff'-fel szerepel a nevük. Úgy véljük, hogy az eredeti német írásmód a helyes. Ismeretlenek az épület korai használói is, valószínűleg a Wimpffen-família Magyarországon időző tagjai, ill. a birtok tiszttartói laktak benne. JOVICZAI. (1971) szerint a szabadságharc idején az épület osztrák tábornoki főhadiszállás volt, s a közelében temették el a harcokban elesetteket. Az épület tágassága lehetővé tette, hogy vendégeket, átutazókat is elszállásoljanak benne, mint a korábban itt állt Pelikán Fogadóban. Például 1871 februárjában Eötvös József földi maradványait kisérő gyászmenet tagjai - útban Ercsibe - szintén itt éjszakáztak. Az érdi plébánia História Domusa szerint gróf Wimpffen Simon 1910-ben eladta érdi birtokait - nyilván a kúriával együtt - gróf Károlyi Imrének. Később az épület egyik részébe a csendőrség költözött, majd 1923-tól