Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
OKMÁNYTÁR - Miért késett Teleki Pál magántanári jogosítása? (Impéri B.)
Teleki 1915 körül földrajzi magántanári jogosítványért folyamodott a budapesti egyetem bölcsészkarához, de habilitálási kérelmére hét évig még választ sem kapott. Nemrég előkerült Cholnoky Jenő hagyatékából az a jegyzőkönyvi részlet, amely fényi derít arra, hogy miérl nem fogadták be a földrajzi intézetbe az akkor már nemzetközi hírű tudóst. A jegyzőkönyvben foglallak reális értékeléséhez tudni kell, hogy a magyar geográfusok közössége azokban az években (is) igen megosztott volt. 1907-ben IJxzy Lajos lemondott a földrajzi tanszék vezetéséről, és szerette volna, ha tanítványa Cholnoky Jenő követi őt, aki akkor Kolozsváron működött. Lóczy unszolására Cholnoky be is nyújtotta kérvényét, azonban a konzervatív Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter - részben az egyházi körök befolyásának engedve - a piarista Czirbusz Gézát nevezte ki a földrajzi intézet vezetőjének. Ezzel két láborra szakadt a magyar geográfia: a „Lóczy-iskolához" tartozott Cholnoky és Teleki, míg Czirbusz mellett állt tanártársa, Kövesligethy Radó, Beöthy Zsolt rektor, sőt a Lóczyval összekülönbözött Eötvös Loránd is. Ilyen körülmények között nyújtotta be Teleki Pál habilitálási kérelmét, amelyet ugyan véleményeztek, de aztán az ügyirat valamelyik fiók mélyére került. Czirbusz halála (1920. július 20.) után bukkantak rá ismét, ekkor végre a kari ülés elé terjesztették, amelynek vitájáról az alábbi jegyzőkönyv tanúskodik. KIVONAT a budapesti kir. m. tudományegyetem bölcsészeti karának 1921. évi, május hó 9.-én tartott V. rendes ülésének jegj'zőkönyvéből. 19. ELNÖK felhívja Cholnoky ny. r. tanárt, hogy a gróf Teleki Pál magántanári habilitacziójáról szóló Kövesligethy és néh. Czirbusz féle érdemleges jelentéseket terjessze elő. MÉMELY ny. r. tanár megjegyzi, hogy néh. Czirbusz ny. r. tanár hét évig hevertette magánál az ügyet: jele annak, hogy nem akarta Teleki habilitatiójál. A második jelentés pedig Kövesligethytől ered, akivel a Kar nem hajlandó együttműködni- Teleki gróf egyébként geográfus, speciális értelemben vett geográfus: demográfus és biológus: a kosmographiával ő semmiféle összeköttetésben nem áll. Kövesligethy tehát nem hivatott arra, hogy Teleki ügyében bírálatot mondjon. Azt ajánlja, hogy a Kar vegye elő újra az ügyet és bízza meg Cholnokyt és még valakit az új érdanleges jelentés tételére. ANGYAL prodékán azt ajánlja, hogy a Kar hallgassa meg Cholnoky jelentéséi. Cholnoky megbízást kapott a Dékántól, hogy az ügyet ismertesse. CHOLNOKY előrebocsátja az ügy előzményeit és ismerteti Kövesligethy és néh. Czirbusz ny. r. tanárok érdemleges jelentéseit. Azt ajánlja, hogy a Kar a Kövesligethy féle jelentést vegye tudomásul és az érdanleges tárgyalás alapjává tegye; a Czirbusz félét pedig elejtve, második véleményül a Cholnoky-félét vegye. PAPP KAROLY ny. r. tanár azt ajánlja, hogy Czirbusz és Cholnoky tanárok véleménye legyen irányadó. BEÖTHY ny.r. tanár szerint a Kar nem negligálhatja Czirbusz jelentését; a Kar legfeljebb egy harmadik bíráló kiküldését javasolhatja. MEHELY ny. r. tanár ismétli előbbi javaslatát, hogy t. i. a Kar új bizottságnak adja ki az ügyet. SUTÁK ny.r. tanár, Méhely és Cholnoky lanárok véleményével szemben kijelenti, hogy biztos tudomása szerint nem boldogult Czirbusz akadályozta meg Teleki magántanárságát, hanem Kövesligethy, aki gróf Teleki kérvényét évek hosszú során át magánál tartolta. NÉGYESI azt ajánlja, fogadja el a Kar az eredeti két bírálatot, kiegészítve Cholnoky véleményével. ELNÖK felteszi a kérdést: vájjon a Kar szükségesnek tartja-e új bíráló bizottság kiküldését. A Kar felállással nagy többséggel nemmel szavaz. Minthogy a Kar kívánja a két eredeti jelentés felolvasását, Cholnoky ny. r. tanár felolvassa a két jelentést, amely azt ajánlja a Karnak, hogy Teleki gróf a magántanári cselekményekre bocsájtassék. ELNÖK elrendeli a szavazást. Beadon 28 szavazat: 25 igen, 2 nem, 1 üres. A Kar tehát 25 szóval 2 ellen, Teleki grófot a magántanári cselekményekre bocsátja. A collokvium alól a Kar szótöbbséggel felmenti Teleki grófot, ellenben a próbaelőadás megtartását kívánja. K. m. f. Dr. Siegescu József bölcsészakari e. i. dékán MEGJELENT! MAGYARORSZÁG KISTÁJAINAK KATASZTERE, I—II. Szerk.: Dr. Marosi Sándor-Dr. Somogyi Sándor Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet kutatásainak kiemelkedő eredménye a Magyarország kistájainak katasztere c. kiadvány. A több mint 1000 oldalnyi, két kötetes műben az egymástól eltérő 230 kistáj fontosabb, főleg természeti környezeti tényezői kerülnek összegzésre. Ezek sorában az egyes kistájak helyzetének, területhasznosításának, domborzatának, földtani adottságainak, éghajlatának, vízrajzának, természetes és termesztett növényzetének, talajainak, sajátos láji adottságainak rendszerezeit bemutatását a tájlipológiai összegezés zárja. Kifejezett törekvés volt a tömör szöveges jellemzés és az azt alátámasztó számszerű adatok, mennyiségi paraméterek közlése. A kiadvány több intézmény és az MTA FKI csaknem négy évtizedes tájkutatási eredményeinek szintézisét tartalmazza. Egy adott terület vagy település természeti környezeti adottságainak összefoglalóját a kötetekhez mellékelt tájbeosztási térkép és a kataszterhez csatolt, a kistájak kódszámával ellátott településjegyzék segít meglalálni. A kiadvány megrendelhető vagy megvásárolható: az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének könyvtárában, 1062 Budapest, Andrássy út 62. Telefon: 111 -6838 (Tánczos Sándonié). A kétkötetes kiadvány ára: 1250,- Ft.
