Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Érd természeti értékei (Balázs D.)
2. ábra. Érd északi területének növénytakarója az 1920as évek elején. 1. cseres tölgyerdő, elegyesen mezei juharral, 2. karsztbokorerdő, sziklagyep, pusztafüves sztyeprét. közül két kertet és egy daliás magányos tölgyfát a közelmúltban védetté nyilvánítottak. Czabai-kcrt. Érd-Parkvárosban (X. kerület), a Radnai és a Bikszádi utca találkozásánál fekszik, Czabai Balázs tulajdonát képezi. A 0,66 hektárnyi zárt területen viszonylag jól megőrződött a területek korábbi vegetációja. A faállományt csaknem teljes egészében a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) alkotja. A két fajt nehéz megkülönböztetni, annál is inkább, mert egymással kereszteződnek, keveredhetnek a faji jellegek. Mint nevéből is adódik, a kocsányás tölgy termése, a jól ismert kupacsos makk kocsányon helyezkedik el, viszont levelei igen rövid nyelűek, szinte „ülők". Ezzel szemben a kocsánytalan lölgynek a termése „ülő", míg levelei viszonylag hosszú (1-2 cm) nyelűek. Megkülönböztető jel még, hogy a kocsányos tölgy ríigyei, hajtásai és a levelek fonáka kopasz, a kocsánytalan tölgyé pedig molyhos. A Czabaikcrt faállománya nem tekinthető háborítatlan elsődleges (primer) erdőnek, de az 1920 körüli irtás után a korábbi állomány újult meg. Az idősebb fák kora tehát 60-70 év, köztük a magról fejlődő fiatalabb természetes újulattal. A tölgyesekben akad néhány mezei juhar (Acer campestre) és közönséges dió (Junglans regia). A jól záródó lombkorona a madárvilág számára jó fészkelési lehetőségei nyújt 2 . A faállományt az utóbbi években súlyosan károsítja a fagyöngy (Viscum album), mely elhatalmasodva számos nagy fa pusztulását okozta. Érdi tölgyfa. Található Érdligeten (Diósdliget, ÉrdX. kerület), a Borán Mária tulajdonát képező Alsó-völgyi út 32. szám alatti ingatlanon. Magányosan álló, terjedelmes, szép koronájú idős csertölgy (Quercus cerris). Ez a faj távolról jól érzékelhető, fénylő sötétzöld levélzetével tűnik ki a többi közül. Levelei kicsik, egyenletesen Az „ érdi tölgyfa " habitusképe 3. ábra. A parcellázások után kialakult településhálózat a 2. ábrával azonos területen. A kiterjedt erdőségből csak foszlányok maradtak meg (fekete színnel jelölve). karélyosak. szálkás heggyel. Fő ismertetője, hogy kocsánytalan termésének kupacsa bozontos. Az idősebb fák kérge mélyen ripacsos. Ilyen a védetté nyilvánított fa is, melynek korát 100-120 évre becsülik. Magassága mintegy 20 m, kerülete mellmagasságban 417 cm, átmérője 133 cm (1991). A fa eszmei értékét a védetté nyilvánított határozat 1981-ben 25 000 forintban állapította meg 3 .
