Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tövissi József: A magyar nyelvű földrajzoktatás története a kolozsvári egyetemen

Cholnoky Jenő geomorfológiai vázlata Kolozsvár környékérői évesekiiek, ezeket Prinz Gyula vezette, míg Hantos Gyula a II.—IV. éves tanárjelölteknek földrajzi szemináriumot tartott. Az éghajlattant Simor Ferenc magántanár, mint meghívott előadó tartotta. A földrajzi szemléltetés módszereit Prinz Gyula gyakoroltatta ugyanazokon az évfolyamokon. Most már pályatételeket írtak ki minden karon a kar szakcsoportjának. A történelem-földrajz szakosok Kolozsvár emberföldrajza (történeti, gazdasági, településföldrajzi) témakörből valamely tetszés szerinti fejezetet vállalhattak részletes kidolgozásra, mint pl. Kolozsvár a fejedelmek korában, vagy: Kolozsvár gyáripara, vagy a Hóstát településföldrajza. A matematikai-természettudományi karon fizikai földrajzból, pl. völgymorfológiából. A közgazdasági karon: a gazdasági földrajzi tényezők fontossága Erdély gazdasági újjáfejlesztésében. Jelentős helyet foglalt el a tanrendben a IV. éves tanárképzősöknek tartott földrajzpedagógiai szeminárium, melyet szintén Prinz Gyula tartott. A második világháború után A háború végeztével beállott új helyzet a földrajzoktatásnak is új feltételeket teremtett. I. Mihály király és Stefan Voitec, akkori tanügyminiszter aláírásával megjelent az 1945. május 28-i 407. számú törvény, amely megalapította a magyarnyelvű Bolyai Tudományegyetemet. Az újjászerveződött matematikai és természettudományi karon a földrajz szakosoknak tartandó tantárgyakat már évfolyamonként írták ki. A földrajzoktatás ekkori nesztora dr. Tulogdi János ny. r. tanár volt. Ő tartolta az előadásokat és gyakorlatokat. Minden IV. éves hallgató köteles volt szakvizsgái szemináriumot felvetni heti 4 órában a szakvizsgái dolgozat elkészítése céljából. A közgazdasági karon a gazdasági földrajzot és gazdasági földtant, a társadalomföldrajzi gyakorlatokat dr. Incze Andor tartotta. Itt a társadalomtudományi szakképesítő vizsga tárgya volt löbbck között a gazdasági földrajz és a gazdasági földtan. A kereskedelmi szakképesítőn csak a gazdasági földrajz, az áruismereti szakképesítőn pedig a leíró földrajz volt a szakképesítő vizsga tárgya. Az 1948-49. tanév elején bevezetett tanügyi reform változásokat hozott a kolozsvári földrajztanításban is. Megszűnt a természetrajz-földrajz-földtan szakcsoport, visszaállt a történelem-földrajz szak. A közgazdasági karon lényeges változás nem volt, de 1950-től tanügyminisztériumi határozat visszaállította a földtan-földrajz szakcsoportot. A leíró földrajz Románia és a kontinensek földrajza mellett a résztudományok is, mint külön tantárgyak szerepeltek a tanrendben. Jelentősen megnövekedett a szaktanárok száma is: csillagászali földrajz (egy fizikus közreműködésével), térképészet és tereptan: Grigercsik Jenő előadótanár és Tövissi József tanársegéd, geomorfológia: dr. Tulogdi János professzor és Tövissi József tanársegéd, légkörtan-éghajlattan: Grigercsik Jenő előadótanár, majd 1957-től Tövissi József adjunktus, vízföldrajz:*//-. Tulogdi János, később dr. Újvári József aájunktus, majd előadótanár, talajtan: dr. Csapó József profeszszor, később Nagy Lajos előadótanár, Tövissi József tanársegéd, majd Incze'Jolán adjunktus, Románia természeti iö\dray/,a: Szőnyi Béla adjunktus, Románia gazdasági földrajza: Molnár Jenő előadótanár, Nagy Arisztid tanársegéd, kontinensek természeti földrajza: dr. Bartha Sándor előadótanár, majd dr. Török Zoltán professzor, a világ gazdasági földrajza: dr. Incze Andor előadótanár, a földrajztanítás módszertana: Szőnyi Béla adjunktus. Pár évig gyakornoki beosztásban volt alkalmazva Marosiné Incze Mária, Muzsiné Nemes Jolán, Sófalvi Balázs és Hantzné Lám Irén. A Bolyai Tudományegyetem földrajzi intézetének műszer- és segédeszköz-ellátása kielégítő volt. Évente nagyszámú geológia-földrajz szakos tanárjelölt tette le a szakképesítő vizsgát. így 1953-58 között három, egyenként 20-22 taglétszámú csoportot képeztünk ki. Ebből a végzettek 10-15 százaléka kutató geológusi állást vállalt, nagyrészt pedig tanári pályára mentek a végzettek. Ez egy kiemelkedő létszám volt ugyan, de a Bolyai Tudományegyetemen, létezése idején, tehát 1945-59 között, minden évben legalább 25 földtanföldrajz szakos abszolvcnsünk volt. Jelentős szerepet töltött be a levelező tagozat is, ahol főleg tanítói