Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Búcsú Ispay Ferenctől (Kubassek J.)

Jakub bej. Történelmi életrajz - Bp., Móra Kiadó, 1963. 198 p. Világjáró Besse János - Bp., Táncsics Kiadó, 1963. 198 p. (Radó • Györggyel) Régi magyar követjárások Keleten - Bp., Akad. Kiadó, 1971. 221 p. Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomból - Bp.. Gondolat Kiadó, 1977.455 p. Régi hírünk a világban - Bp., Gondolat Kiadó, 1979. 331 p. A tatárországi rabszolga-kereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században - Bp., Akad. Kiadó, 1980. 243 p. Régi feljegyzések Magyarországról - Bp., Móra Kiadó, 1980, 243 p. Pierre Lescalopier utazása Erdélybe (1574) - Bp., Európa Kiadó, 1982. 135 p. (Benda Kálmánnal) Madscharische Sklaven in derTartarei - Szeged (Studia Uralo-Altaica, 20), 1983.258 p. Hans Demschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló - Bp., Európa Kiadó, 1985.599 p. Kaukázusi magyar tükör (magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig) - Körösi Csoma Kiskönyvtár 20., Akad. Kiadó, 1988. 383 p. Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon - Bp., Gondolat Kiadó, 1988.263 p. Tanulmányok, értekezések Reineggs Jakab és Koháry János kaukázusi tevékenysége a XVIII. század második felében - In: Orsz. Orvostört. Könyvtár Közleményei, 1957. klny., 48 p. Orlay János - In: Communicationes ex Bibliothecae Hist. Med. Hung., 1959. klny., 71 p. Magyarországi útiélmények és magyar irodalmi vonatkozások a XIX. század első negyedében megjelent orosz kiadványokban - In: Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I. kötet, Bp., 1961. 121-146. pp. Emánuel György magyar testőr, a lipcsei csata orosz hőse - Hadtört. Közi., 1964. 270-275. pp. Baranyai Decsi Czimor János Hodoeporikonja - Filol. Közi., 1965. 359-371. pp. A magyar-grúz kapcsolatok történetéből - In: Történelem, 1965. 5. szám, 84-113. pp. P. I. Keppen 1822. évi pesti naplójából - OSZK Évkönyve 1963-64. Bp., 1966. 241-247. pp. Le voyage de Grigorovitch-Barsky en Hongrie en 1724 - In: Slavica (Debrecen), 1967. 181-191. pp. Relations entre la Hongrie et la Géorgie aux XII-XVIII. siècles In: Revue de Kartvélologie, 1968, 111-128. pp. 1969. 129-132. pp. Izsák zsidó orvos, a perzsiai uralkodó és Corvin Mátyás összekötője a törökellenes világliga megszervezésében-Bp., 1969. In: Magyar-zsidó oklevéltár, XII. kötet, 27-44. pp. Martinyi Sámuel és a grúziai bortermelés - Agrártört. Szemle, 1969. 490-495. pp. Rapports d'Antal Verancsics, ambassadeur à Stamboul, sur la Géorgie (1553-1557, 1567-1568) - ln: Revue de Kartvélologie, 1971, 208-230. pp. Orosz utazók Budán és Pesten - Tanulmányok Budapest múltjából. XVIII. kötet, Bp., 1971. 182-205. pp. Johannes Schöner és követőinek magyar tárgyú térképei a 16. század első felében - Folia Historica, 1973. 22-23. pp. A XVI. századi Grúzia belső problémái Verancsics Antal titkárának jelentésében - Keletkutatás, 1973. 15-25. pp. Ismeretlen orosz diakónus útijegyzetei a XV. századi Magyarországról In: Egyházi Krónika, 1973. 5. sz. 7-8. pp. Verancsics Antal isztambuli követjelentései Grúziáról - Századok, 1973. 91-105. pp. Az első orosz útleírás Magyarországról - Folia Historica, 1974. 23-30. pp. Kaukasus-Bibliographie eines ungarischen Authors aus dem Jahre 1802. - In: Analecta Linguistica, Bp. - Amsterdam, 1975. Hunyadi János kapcsolata a Krím-félszigeti városokkal és ennek előzményei - Keletkutatás, 1975. 117-138. pp. A naiv őshazakutatás múltjából. A XIX. század első felében Oroszországban élt magyarok néhány levele - Keletkutatás, 1975. 153-161. pp. Ungarnreise eines steirischen „Edelknaben" im Jahre 1583 - Budapester Rundschau X. 1976. febr. 23. Johannes de Galonifontibus 1404. évi útibeszámolója a kaukázusi népekről - In: Antik Tanulmányok-Studia Antiqua, 1977.91-123. pp. Les cartes géographiques d'intérêt hongrois ... dans le premier quart du XVI., siècle - In: Les anciens Hongrois et les ethnies voisinnes à l'est (red. I. Erdélyi). Bp., Akad. Kiadó, 1977., 271-281. pp. Utazás egy felperzselt országban. Hans Demschwam útijegyzetei a hódoltsági Magyarországról ( 1555) - Forrás. 1980. ápr., 89-95. pp. Erdély és Franciaország szövetségének terve egy 1574. évi útleírás tükrében - Magyar Tudomány, 1980. 4. sz., 253-260. pp. A keleti magyarok madzsar neve egy 1310. évi kaffai olasz okiratban - In: Antik Tanulmányok - Studia Antiqua, XXVIII. 1981. 205-210. pp. Rannie vengerszkie puteseztvenniki v Povolzs'e - In: Chuvash Studies. Ed. by A. Róna-Tas. Bp., 1982. Akad. Kiadó, 237-246. pp. Hans Christian Andersen magyarországi élményei - Kortárs, XXVI. 1982. dec, 1956-1963. pp. Tardy Lajos 1982 után megjelent dolgozatainak bibliográfiája a szerkesztés lezártakor nem állt rendelkezésünkre. (Szerk.) BÚCSÚ ISPAY FERENCTŐL Szomorú hírt kaptunk az Amerikai Egyesült Államokból. 1990. szeptember 12-én, New Yorkban elhunyt Ispay Ferenc, a hazai geográfusnemzedék olyan tagja, aki még Cholnoky Jenő előadásain és terepgyakorlatain nevelkedve sajátította el a földrajz diszciplínáit. Ispay Ferenc 1918. augusztus 19-én született Várpalotán, egy ötgyermekes iparoscsalád legkisebb fiaként. A család Százhalombattára költözött, s a fogékony kisdiák itt fejezte be elemi iskolai tanulmányait. Az ifjúkor legmeghatározóbb, egy életre pályát kijelölő élményeit Százhalombattán és Érden szerezte. A természet iránti érdeklődését a Benta-patak völgyében tett barangolásai keltették fel, s még amerikai otthonában is őrizgette a gimnazistaként készített érdi fényképeket. Barátjával, Halász Árpáddal fedezték fel a kaptárköveket, s számos régészeti leletet adtak át a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az esztergomi bencéseknél folytatta középiskolai tanulmányait, s Budapesten 1938-ban tett érettségi vizsgát. A Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz-természetrajz szakán szerzett diplomát. 1942-ben készítette „Érd és környékének földrajza" című szakdolgozatát. Cholnoky személyisége rendkívüli hatást tett rá, s érdeklődését a természeti földrajz felé irányította. Ispaits Ferenc néven publikált doktori értekezését a Garam mentén végzett teraszmorfológiai megfigyeléseiből írta. Doktorrá avatása napján már zsebében volt a katonai behívó, s három nap múlva fel kellett öltenie az egyenruhát. A II. világháborúban angol fogságba esett, majd