Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
OKMÁNYTÁR - Lóczy és Menyhárth közvetett levélváltása (Krizsán L.)
értékűnek bizonyultak. Amikor találkoztunk, tudtomra adta, hogy szeretné közreadni írását angol nyelven, én pedig örömmel álltam rendelkezésére. Végül a Journal of the Royal African Society 1938. évi januári és áprilisi számában látott napvilágot a cikk. Bár nem tudtam vele többet személyesen is találkozni, sikerült azért néhány levelet váltanunk a későbbiekben. Elküldött egy meglehetősen terjedelmesönéletrajzot, ami kiadott beszámolójánál is több mindent mond el róla. A II. világháború után tudtam meg, hogy 1942-ben halt meg, 85 éves korában. Szomorú, hogy akkor jött el az utolsó órája, amikor a háború miatt lehetetlen volt a tudományos folyóiratok hasábjain megemlékezni egy olyan emberről, aki maga is sokat tett a tudományért. Szerencsére azonban sikerült egy nekrológot megjelentetnem a Geographica! Journal I 18. kötetében, 1952-ben. Számomra mindig is ő marad az utolsó explorátor, aki az egyik legnagyobb felfedezést tette Afrika földjén. LÓCZY LAJOS ÉS MENYHÁRTH LÁSZLÓ KÖZVETETT LEVÉLVÁLTÁSA Közreadja: dr. Krizsán László Nemzeti tudományunk két kimagasló alakjának jelen közleményünk tárgyát képező levélváltásában a közvetítő Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek, illetve a vezetése alatt álló Érseki Hivatal volt 1 . A levelek - általános tudománytörténeti jelentőségük mellett - előtárják, hogy íróik mennyire „naprakész" ismeretekkel és tájékozottsággal rendelkeztek a világ új tudományos eredményeiben. „Főméltóságú és Főtisztelendő Bíbornok Érsek Úr, Legkegyelmesebb Uram! Ismételve tapasztalt kitüntető kegyessége bátorít fel, hogy Főméltóságodhoz a következő kéréssel járuljak. Midőn Gróf Széchenyi Béla O méltóságával Khínában utaztam 2 a Sanghai mellett álló hímeves Hszü-hia-véi-i katholikus intézetben egy nagyobb szabású, latin és khínai nyelven írt könyvnek nyomtatását láttam. Ez a munka a khínai társadalmi életnek leírását, a mindennapos életnek és a kézműiparnak ismertetését tartalmazta és igen sok magyarázó rajzzal volt illusztrálva. 1878-ban e nagy munka még nem készült volt el teljesen. Úgy értesültünk akkor, hogy a khínai tartományokban működő Jézus társaságbéli misszionárius atyák használatára szerkesztetett ez az enyclopaedicus mű, s mint ilyen a könyvpiaezra egyáltaljában nem fog kerülni. E munkának használhatása előttem nagy fontosságúnak látszik; a következő évek sorában ugyanis én a khínai nemzetnek társadalmi életét óhajtom népszerű modorban leírni, nagyon kívánatos volna vállalkozásom sikeréhez, ha azon tudományos férfiak tapasztalatait is fölhasználhatnám, kik önzetlenül és minden elfogultság nélkül időzve a nép között hosszú évek közvetetlen megfigyeléseit gyűjték vala egybe. A Főméltóságodnak lelkes pártfogása alatt oly áldásosán működő kalocsai Jézus társaságbeli rendház ft. főnökei bizonyára könnyűszerével léphetnek összeköttetésbe a távoli keleten működő rokon intézettel. Azon kérést intézem tehát Föméltóságodhoz kegyeskednék a kalocsai Jézus társaságbeli rendház ft. főnökét fölkérni, hogy a Sanghai melletti Hszü-hiavéi nevű intézetben 1878-ban nyomtatott enyclopaedikus munkát, mely a khínai nép életmódját írja le megszerezni és annak idején nekem használatra kölcsönözni szíveskedjék. Előre is legforróbb köszönetet fejezve ki Főméltóságodnak ez irányban teendő kegyességéért, maradtak legmélyebb tiszteletemnek tolmácsolása mellett FőMagasságodnak legalázatosabb szolgája Budapest. 1887. április hó 24-én. Lóczy Lajos" Kancelláriai feljegyzés, kívül: „A levél leküldetett a P. Rectornak" avégre, hogy az ez irányú nagyobb tárgyismerete szerint a kérés discret volta iránt is inkább lehetvén tisztában, annak teljesítésére nézve igent vagy nemet mondjon. 24/4. 1887." „Főmagasságú Bíbornok és Érsek Úr! Kegyelmes Uram! Legalázatosabb tisztelettel vettem Eminentiádnak április 24-ikéről kelt legkegyelmesebb sorait. Lóczy Lajos úr levelét tisztelettel, visszamellékelem. A jelzett könyv érdekében azonnal tájékozódtam, de eddig még nem vagyok tisztában. Egy nagyszerű munka, 5 nagy kötetben: .Cursus litteraturaesinicae... auctore P. Angelo Zottoli S. J. Chang-Hai 1879' meglehetősen megfelelni látszik a Lóczy úr által adott leírásnak s ez; úgy hallom Pozsonyból, meg volna Budapesten a központi Szemináriumban és Simor herceg-prímás ő eminentiájánál. Ha Lóczy úr, kit személyesen ismerni szerencsés vagyok, e tekintetben tájékozni fog, minden lehetőt kész vagyok megtenni... 4 Atyai főpásztori kezeit hódoló tisztelettel csókolva, maradok Eminentiádnak legalázatosabb szolgája Menyhárth László S.J. Rector." Kalocsa, 1887. ápr. 30. JEGYZETEK 1. Kalocsai Érseki Levéltár. 886-1887. 2. A Széchenyi-expedíció történetéről lásd a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1986. évi 2. számában (68-70. oldal) megjelent okmányközleményt. 3. A kalocsai jezsuita gimnázium igazgatója a jelzett időben a későbbi Afrika-kutató, Menyhárth László volt. Menyhárth László életéről és tudományos működéséről lásd a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1985. évi 1. számában (39-44. oldal) megjelent tanulmányt. 4. A továbbiakban Menyhárth László rector intézeti ügyekről tájékoztatja a bíboros érseket.
