Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Somogyi Sándor: Baktay Ervin munkássága a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában

s ami sok mindent megmagyaráz és érthetővé tesz a Körösi Csorna-kutatók számára. El kell ismernünk azt is - hiszen Baktay is kiemeli már első könyvének bevezetőjében -, hogy nem ő volt az első magyar, aki Körösi Csoma nyomában Ny ugat-Tibetben járt, hanem Leitner G. Vilmos, aki azonban egyéb érdemei mellett korántsem mélyült úgy el a lehetőségei jobb kihasználásában, mint ahogy azt későbbi követője, Baktay Ervin tette. Míg az 1930-as első könyve főleg a nyugat-tibeti tapasztalatokat tárta fel, addig az 1942-es centenáriumi kiadvány már az egész Körösi Csoma életmű keretébe ágyazva összegzi nemcsak a kutatóút, hanem az azóta elsajátított hatalmas tudásanyag szintetizált eredményeit. Ezért több ez, mint az első, s egyben minden Körösi Csornára vonatkozó további kutatás nélkülözhetetlen forrásműve. Ali. világháborút követő társadalmi-gazdasági átalakulás megváltoztatta Baktay Ervin eddigi életpályáját is. „A földgömb" kiadása már 1944 novemberében lezárult. A Földrajzi Társaság működését 1947-ben felfüggesztették és vele kapcsolata az újjáalakulás (1952) után sem állt helyre. Baktay sokoldalú tehetségét más helyen hasznosította, de indiai útjának emléke ott is szerves része maradt életének. Nemcsak azért, mert a Kelet-ázsiai Múzeumban mindennap találkozott vele, hanem azért is, mert további irodalmi munkássága során is többször visszatért azokra. Ezek az írásai főleg az Élet és Tudomány füzeteiben jelentek meg, számunkra egyelőre ismeretlen mennyiségben. De mikor 1962-ben Körösi Csoma halálának 120. évfordulója volt, újra előadást is vállalt e tárgykörben, ami a Társaság és a TIT közös rendezvényeként a mai TVszékházban hangzott el. Ez alkalommal találkoztam vele személyesen is. Eleitől végig lebilincselt dinamikus, jól felépített és szép magyar stílusban elmondott előadásával. Hatására 1963. április 19-én, Társaságunk 86. közgyűlésén én a választmányi tagok közé újra javasoltam Baktay Ervin felvételét, ami nagy feltűnést keltett, hiszen az idősebbek köztudatából már kiesett, a fiatalabbak pedig nem ismerhették. Annál nagyobb volt a megilletődésünk, amikor néhány hétre rá halála hírét olvastuk. A Földrajzi Közlemények hasábjain Stépán Nándor tagtársunk búcsúztatta el megilletődött szavakkal (1963. 361-362. oldal). Végül is mit jelentett Baktay Ervin életműve a magyar földrajztudománynak és benne a Magyar Földrajzi Társaságnak? Elsősorban azt, hogy egy sokoldalú nagy szellem más irányban való munkálkodása során felismerte a földrajzi környezet és a földrajzi tényezők jelentőségét az egyes emberek, különösen az olyan rendkívüli egyének, mint Körösi Csoma Sándor életében is. Ennek nyomán Önként kereste meg az utat a geográfusok táborába, és ott meghatározó szerepet vállalt egy tudományos ismeretterjesztő folyóirat naggyá fejlesztésében, amely tömegvonzásával és színvonalával gazdaságilag fenntartotta a kiadó Magyar Földrajzi Társaságot még a 30-as évek nagy gazdasági válságai közepette is. Ettől eltekintve Indiára vonatkozó ismereteinknek is kifogyhatatlan tárházát képviselik a ma is helytálló, hangulatos szép stílusban megírt tanulmányai. Most, születésének 100. évfordulóján a magyar geográfusok népes tábora nevében is kegyelettel gondolunk és emlékezünk Baktay Ervinre, a hazai földrajzi ismeretterjesztés kiemelkedő alakjára. Dr. Somogyi Sándor Budapest Lumumba utca 1-3. II. 1. H-l 148 ERVIN BAKTAY'S ACTIVITY IN THE SPREADING OF THE GEOGRAPHICAL SCIENCES Ervin Baktay (b. I890,d. 1963) started as a painter, but the First World War redirected his life. In the twenties his family contacts brought him to India, where his prolonged stay allowed him to get acquinted with the economic life, peoples and art of India in depth and also he used this opportunity to detect the infrequent traces and relics of Alexander Csoma de Kőrös, the great Hungarian traveller in the early last century. Returning home, he wrote several books of India and on Csoma de Kőrös' travels. As editor of the popular journal of the Hungarian Geographical Society, he gained respect to his science with eminent papers and very popular personality. He ended his career as the India expert of the Eastern Asia Museum, Budapest. In his native village, Dunaharaszti, a grammar school bears his name and in the Geographical Museum of Érd his relics are preserved. At the centenary of his birth Hungarian geographers remember him with gratitude as he was a humble but outstanding servant of the exploration of the Earth and its peoples. Translated by D. Lóczy