Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Bethlenfalvy Géza: Baktay Ervin szerepe a Körösi Csorna-kutatásban

m a, iinmr, tkm ëriÊttè M* " H (-AOAKH, Baktay Ervin tibeti írású utazási engedélye Ladákban {a Földrajzi Múzeum archívumából) tulajdonos, az öreg király még a 70-es években is élt -, a phuktali tábla viszont megmaradt, mert azt a lámák a kolostor belsejébe vitték. Kuriozitásként hadd említsem meg, hogy Zanglában megmaradt viszont az a szöveg, amit Baktay vadászkésével karcolt a falra: „I visited this place in order to locate the room in which Alexander Csorna de Körös lived and studied. A hero of Science. From the 20. 6. 1823 to 23. 10. 1824. Ervin Baktay, from Budapest, Hungary, 1928. "-Aphuktali táblát viszont egy ladakhi kutató, Navang Tsering Shakspo akként említi, hogy azt maga Csorna hagyta hátra ott-tartózkodása emlékére. Lényeges kiegészítést jelentett az, hogy Baktay felhasználta A. H. Francke, német származású kutató History of Western Tibet c. és egyéb munkáit, és ezzel Csorna útját mintegy világtörténeti háttérbe ágyazta. Itt jegyzem meg, hogy a kutatás természetesen továbbhaladt, és Francke eredményeit is kikezdték. így ma már nem tartható többek között az a teória, amely szerint a ladakhi udvar angolellenes lett volna Csorna ott-tartózkodásakor, a levéltárakból előkerültek azok a levelek, amelyekben a ladakhi király kéri, hogy az angolok vegyék protektorátusuk alá Ladakhot, mert a szikh támadás a levegőben lógott, de az angol kormányzat elutasította a kérést, és Moorcroftot utasította, hogy hagyja el már Ladakhot, ahol saját üzleti és tudományos érdekű kutatásai ügyében tartózkodott. Moorcroft szerepét is világosabban látjuk ma; levelezésének ismeretében nyilvánvaló, hogy Csorna tudományos céljait világosan látta és értékelte, és ez volt Csorna szeretetének az alapja. Korrekcióra szorul Baktay elképzelése a Serampore-i szótárral kapcsolatban, és az angol hatóságokkal való kapcsolata is világosabb, de mindez egy jottányit sem von le értékéből. Az eddig említett nagy művek mellett se szeri, se száma az egyéb formáknak, amivel Baktay Csorna kultuszának kialakulásához hozzájárult. Ma már nem tudjuk számba venni előadásainak a sorát, csak néhány régi meghívó és rádióújság tanúskodik róluk, de mindazok, akik akár csak egy előadását is hallották, tanúskodhatnak arról, hogy ezek mennyire magukkal ragadóak voltak, tudósi és színészi teljesítmény egyszerre. A budapesti rádió egyébként több ízben leadta a Körösi Csorna Sándor c. hangjátékát is (1932, 1942, 1974). Megpróbáltam a hírlapi cikkeket is összeszámlálni, eddig a következő lapokban találtam ilyen tárgyú Baktay-cikket: Pesti Napló, A Tükör, Pásztortűz, Új Idők, Keleti Újság, A földgömb, Pesti Hírlap, Élet és Tudomány, Népszabadság, de bizonyos, hogy a cikkek száma sokszorosa a fellelteknek. Összefoglalva és lezárásul azt mondhatjuk, hogy Baktay nem hiába tartotta Csornát eszményképének. Csorna a maga áldozatával mintegy minden magyar orientalista védőszentjévé lett. Baktay Ervin pedig szívós munkájával láttatni engedte nekünk ezt a szentet, életművével pedig ugyanazt a célt szolgálta, mint Csorna: számunkra, magyarok számára hidat vert Kelet és Nyugat között. Bethlenfalvy Géza Körösi Csorna Társaság Budapest Izabella utca 46. H-1064 THE ROLE OF ERVIN BAKTAY IN CSOMA DE KŐRÖS RESEARCH Author seeks an answer to the question what was the part played by the eminent in vestigator of Indian culture in the development of the Csoma cult in Hungary. Alexander Csorna de Kőrös (1784-1842), father of Tibetan phylology, collected material for the first detailed Tibetan dictionary and grammar in the Buddhist monasteries of Western Tibet in the 1820s. Ervin Baktay (1890-1963) followed his route in the 1920s and, as a talented writer, he published his experiences in a travel book of great success. As he got to appreciate Csoma's position, his personality and the scientific value of his investigations, he published more and more volumes and papers on Csoma. The popular works by Baktay spread widely and having this in mind author claims that the Csoma cult, the deep reverence of Csoma de Kőrös almost as a saint is mainly due to Baktay's successful literary activity. Translated by D. Lóczy