Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Stein Aurél szobrának avatása Érden (Kubassek J.)
MÚZEUMI HÍRADÓ STEIN AUREL SZOBRÁNAK AVATÁSA ERDEN Stein Aurél 1943-ban Kabulban bekövetkezett halála óta csaknem fél évszázad telt el. Tudományos hagyatéka végakarata szerint a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott, angol nyelvűmunkáinak javarésze reprint kiadásban ismét az olvasók kezébe kerülhet. Születésének 125. évfordulója alkalmából Érden rendezett tudományos tanácskozáson vetődött fel első ízben, hogy emlékét szobor formájában is meg kell örökíteni. A múzeumalapító, dr, Balázs Dénes által kezdeményezett múzeumkerli szoborpark - a majdani geográfiai Pantheon - harmadik alakja lett Stein Aurél, Belső-Ázsia felfedező utazója. A szobor elkészítését Domonkos Béla, a Teleki Sámuelről mintázott szobor alkotója vállalta, lemondva a művészi tiszteletdíjról. A bronzanyag, valamint az öntési munkálatok költségeit felerészben a Képzőművészeti Alap, felerészben Érd városa fedezte. Stein Aurél érdemeit világszerte nagyra becsülik, s nem véletlenül emelte lovagi rangra a brit uralkodó. Az oxfordi és cambridge-i egyetemek díszdoktora végre - több évtizedes késéssel ugyan -, de annál megérdemeltebben szobrot kaphatott szülőföldjén. 1990. október 25-én a múzeumkert emlékezetes ünnepség színhelye volt. Több mint százfőnyi közönség részvételével dr. Gábris Gyula, egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára avatóbeszédében méltatta Stein Aurél Belső-Ázsia feltárásában szerzett érdemeit. (Beszédének szövegét külön közreadjuk.) Miután leleplezte a szobrot, dr. Losonczi Miklós főiskolai tanár az alábbi szavakkal mutatta be a műalkotást: „Nem hiszem, hogy rajtunk, magyarokon kívül akad még kis nép, mely vállalkozó kedvű, bátor fiai révén bejárta a teljes glóbust hódítási szándék nélkül, de azért, hogy törvénnyé tárja föl a titkokat?! Stein Aurél is a Dunától indult, s megérkezett Londonba, Belső-Ázsiába, a világhírig. Minden órája tartalmas tett, testi lelki, szellemi aszkézis, olyan összpontosítás, mely szükségszerűen vezetett régészeti, földrajzi eredményeihez. Domonkos Béla érdi szobrászművész mély beleérző képességgel a bronzportré anatómiai formáiba öltöztette Stein Aurél lelkületét. Az elválasztott haj a fej szimmetriáját jelöli, egyúttal gondolkodásának szigorú fegyelmét, a célratörés szívósságát. A rendezett, ápolt bajusz, a begombolt mellény, a gondosan megkötött nyakkendő jelzi pontos napi teendőinek tudományos felfedezésekhez vezető útját - testi alakzatokkal a magatartást. A tágra nyílt szemek fürkésző kíváncsisága szintén a tudós jellemének lényegét értelmezi. A visszafogott mosoly mely arcáról sugárzik - derűjét, belső békéjét tartalmazza. A Magyar Földrajzi Múzeum érdi szoborkertje Körösi Csoma Sándor, Teleki Sámuel és Stein Aurél szobraival szellemi térséggé gyarapodott, s örvendetes az a tény is, hogy mindez termő folyamat, hiszen a tervek szerint Domonkos Bélaalkotó közreműködésével a belső udvarba kerül a szoborcsalád következő tagja, Baktay Ervin portréja is. Magból erdő lesz." Az ünnepség befejező részében Donkó Ignácné érdi tanárnő Reményik Sándor „Mikor a delta a forrásra gondol" című verséből adott elő részleteket, majd Kóka Rozália vezetésével és Szávai Ibolya tanárnő szólóéneklésével a város Bukovinai Székely Népdalköre adott műsort. Külön köszönet illeti Tőrincsi Attilát, aki a Sóskúti Kőbánya részéről közreműködött a talapzatul szolgáló kőtömb biztosításában, valamint a MEZŐGÉP Vállalat dolgozóit, Kerekes Ferenc és Till Simon darusokat, Balladich László tehergépkocsi-vezetőt, akik a kőtömb szállításáról és felállításáról a GAMESZ dolgozói segítségével gondoskodtak. A talapzat végső alakba formálását Kummer János sóskúti kőfaragómester végezte. A szoboravatás tényéről a Magyar Televízió Híradója az esemény napján közölt filmtudósítást, majd november 5-én a TV Kalendárium műsora részletesebben bemutatta a műalkotást és Stein Aurél életművét. Dr. Kubassek János