Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dudás László: Adalékok Érd településföldrajzához. A fogalomkörös utcanévrendszer

déli fő útvonalat (likai, Riminyáki és Diósdi út, újfalusi Fő út, ófalusi Fő út), melytől távolodóan növekszenek a házszámok. Az említett fő útvonallal nagyjából párhuzamosan haladó utcákat a községházától (ma: Földrajzi Múzeum) távolodóan számozza. Az utcákban a számozás bal oldalon páratlan, jobb oldalon páros, ami fordítottja a budapestinek. (Ez a számozási rendszer később beépült Késő Géza tervezetébe is.) 1946. február 14-én — az addig Fejér vármegyéhez tartozó Érdet — Pest-Pilis-Solt vármegyéhez csatolták. 1947. január 1-én pedig a belügyi kormányzat Érd községhez visszacsatolta Érd—Diósd Kertváros és Érdliget keleti részét 586 katasztrális hold területtel, melyet 1911-ben gróf Károlyi Imre és Gyula kezdeményezésére Diósdhoz csatoltak. E területgyarapodás miatt új kerületi beosztás vált szükségessé. A községi elöljáróság 1947 decemberében megbízta Késő Géza mérnököt az új kerületi beosztás és utcanévjegyzék megtervezésével. Mivel az átcsatolt terület alakjánál fogva nem volt alkalmas önálló kerület kialakítására, változtatni kellett a többi szomszédos kerületek alakján is, ill. a hozzájuk tartozó utcanévjegyzéken. Késő Géza három változatot dolgozott ki az utcanevek rendszerére: gyűjtőfogalmi (v. fogalomkörös) rendszer, azonos kezdőbetűs rendszer egy kerületen belül és számozott rendszer. Ez utóbbi főleg Amerikában használatos, ahol az új városok utcái sakktáblaszerűen épültek ki, Érden azonban az utcairányok sokfélesége miatt nem vált volna be. A képviselőtestület végül is az első változatot fogadta el azzal, hogy a kerületeken belül az alfabetikus sorrend is segítse a helységben való könynyebb eligazodást. Példának álljon itt néhány II. kerületi, párhuzamos, egymás utáni utca neve: Adél, Angyalka, Antónia, Aranka, Bella, Berta stb. Késő Géza javaslatot tett a kerületek elnevezésére is, részben a hagyományok alapján. Az ún. falusias változat szerint megmaradnának a „falu", „telep" toldalékok (Ófalu, Újfalu, Tisztviselőtelep stb.), míg a „városias" változat szerint ezek helyébe a „város" toldalék kerülne (Óváros, Újváros, Tisztviselőváros stb.). Bár a képvőselőtestület az utóbbiak mellett döntött, az új nevek egy része máig sem vert gyökeret (pl. Érdliget helyett Víziváros). Kerületről kerületre Mielőtt a fogalomkörös utcanévrendszer részletes elemzésébe kezdenék, megemlítek néhány „rendhagyó" utcanevet. Ezek egyik fő csoportja az útirányt jelölő, hagyományos elnevezésű utcák: Balatoni út, Budai út, Budafoki út, Diósdi út. Sóskúti út, Tárnoki út. Másik csoportba a különböző épületekre utaló neveket sorolom: Mecset út (végén látható hazánk 3 minaretje közül az egyik), Kastély út (mely a volt Szapáry-kastély romjaihoz vezet), Kutyavári út (Mátyás király feltételezhetően itteni vadászlakában tartotta kedvenc ebeit), Fürdő utca, Kálvária utca, Calvin tér (itt található a református templom), Temető utca és a Hősök tere (I. és II. világháborús emlékművel). A legfontosabb eltérések után térjünk át a kerületenkénti, fogalomkörös beosztás vizsgálására. /. kerület: Ófalu (ma Óváros). Az 1947-es elnevezés jelentéstartama tökéletesen fedte a valóságot: valóban ez Érd legrégibb idők óta lakott része, s tipikusan falusias jellegű. Még korábbi elnevezése — Ráczfalu •— az 1620-as évektől betelepülő boszniai és horvátországi katolikus szerbekre utal, akiknek leszármazottai az 1869-es népszámláláskor is a lakosság 73%-át alkották, magukat „illir"-nek vallva (ZÁBORSZKY M. 1985). A rendezés során — a kerület falusi jellegét figyelembe véve — az utcák elnevezésére mezőgazdasági kifejezéseket használtak föl. Pl.: Arató u., Borona u., Járom u., Szántó u., Vető u. Említésre méltó kivétel a Római út elnevezése, melynek kövei valóban fontos hadi és kereskedelmi út részét alkották Pannónia provincia idejében. Végül egy személyes megjegyzésem lenne: 1979 óta Ófalut „Óváros" néven tüntették föl, amit enyhén szólva komikusnak tartok, mivel bennem ehhez a fogalomhoz Sopron vagy Pécs belvárosának képe kötődik. //. kerület: Újfalu (ma Újváros) A terület egy részének eredeti neve — Erzsébettelep — inspirálta a női nevek adását. Itt kevés, de annál érdekesebb eltérést találhatunk. Az Ófalu végéig húzódó Fő utca és a rá merőleges Fehérvári út 1947-ben megőrizte eredeti nevét. De 1950-ben elérték őket is a „fényes szelek". A Fő utcát ekkor két részre osztották: ófalusi szakaszát — annak emlékére, hogy ezen az úton nyomultak be Érdre 1944 karácsonyán a szovjet csapatok — Vörös Hadsereg útjának, újfalusi szakaszát pedig Lenin útra keresztelték. Ugyanekkor nevezték el a vele párhuzamos Alsó utcát Engels utcának, de különös módon Marxot már mellőzték.^ Volt azonban, akit 1950-ben nem illett kihagyni. így lett a Fehérvári útból néhány évre Sztálin út, hogy aztán „új szelek" hatására már mint Felszabadulás út kerüljön a mai térképekre. A kerület régi elnevezései közül még ma is él néhány, főleg azok, amelyek valamely épülethez kapcsolódnak: Zárda köz, Ipartestület köz, Templom köz. kerület: Tisztviselőtelep (ma: Tisztviselőváros) Eredetileg itt is női nevek domináltak, de tekintettel arra, hogy a kerület a Tisztviselőtelep nevet viselte, különféle tisztviselői állásokról keresztelték el az utcákat: Alispán u., Bíró u., Előadó u., Esküdt u., Intéző u., stb. A sorba mindössze két elnevezés nem illik bele. Egyik a Koncz Imre utca, mely az 1956-ban a Magyar Rádió ostrománál meghalt érdi honvéd nevét őrzi. A másik régi keletű elnevezése: Tóni csapás — Feigl Antal (Tóni bácsi, magyarosított neve: Földházy Antal) vaskereskedőtől nyerte nevét. IV. kerület: Újtelep (ma: Sasváros) Eme terület — teljesen vegyes utcanevei helyett — madárneveket kapott, mégpedig az 1760 óta itt álló Fekete Sas csárda nevéből kiindulva. Tovább bont-