Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Magyarok hozzájárulása a világ térképészetéhez

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 8. szám, 1990. p. 3—8., Erd MAGYARORSZÁG HOZZÁJÁRULÁSA A VILÁG TÉRKÉPÉSZETÉHEZ Dr. Papp-Váry Árpád ÖSSZEFOGLALÁS Az első, címében Magyarországot feltüntető, a magyar Lázár által készített és 1528-ban kiadott térkép másfél évszázadig volt minden Kárpát-medencét ábrázoló térkép alapja. Ez a térkép tartalma, pontossága révén kiemelkedett kora országtérképei közül. A szász nemzetiségű Hontems nemcsak Erdély első térképét szerkesztette, de a világ első zsebatlaszát is. Ez a kis munkája volt ugyanakkor a világon az első, amelyik szakított a Ptolemaiosz-féle atlaszfelépítési elvekkel. Mlkovlny Sámuel 1732-ben Franciaország mintájára, a világon másodikként javasolta az ország háromszögelésen alapuló megyei térképsorozatának az elkészítését. 1773-ban Magyarországon készült a világon először a szállított áru mennyiségét párhuzamos vonalakkal szemléltető tematikus térkép. Itt született az első, nagy barlangot bemutató barlangtérkép (1794-ben) és a világ első földrengés térképe (1810) is. A világ talán első kartográfia könyvét 1869-ben sajnos csak magyarul jelentette meg Tóth Ágoston. Teleki Pál Japán térképtörténetéről 1909-ben írt munkája ma is e/ismert forrásmunka. Jelentős szerepet játszottak a magyarok a földtani térképek nemzetközi jelkulcsának ( 1881 ), az 1:1 000 000 méretarányú nemzetközi világtérkép tartalmának ( 1909, 1913) a kialakításában, és az 1:2 500 000 méretarányú világtérkép megvalósításában ( 1964—1976 ). Világszerte jól ismert a magyar kiadású, négynyelvű Cartactual című térképes folyóirat. Magyar térképész által szerkesztett, Magyarország egész területét ábrázoló és nemzetközi jelentőséget is elért első térkép 1528-ban jelent meg Ingolstadtban. A térkép címfeliratából tudjuk, hogy szerzője Lázár nevű magyar férfi, a pápai címre is pályázó Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára. A térképi szövegből az is kiderül, hogy az eredeti munka négy lapon készült. Egyéb forrásból tudjuk, hogy szerzője 1514-ben dolgozott a térkép elkészítésén. Egy ország első térképe mindig nagy jelentőségű az adott ország, nemzet szempontjából. A Lázárféle, egyetlen példányban fennmaradt térkép, mivel a korabeli Magyarország, a Kárpát-medence teljes területét és Horvátországot is felölelte, egyidejűleg több ország (Szlovákia, Románia erdélyi része, Horvátország) első térképe is. Nemzetközi szempontból még sem ez adja igazi jelentőségét, hanem az ábrázolás pontossága és részletessége. A kb. 1:1 150 000 méretarányú fametszet ebből a szempontból kiemelkedik a korabeli országábrázolások közül. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha a térképet egybevetjük pl. két korabeli nagyhatalom, Anglia és Svédország térképeivel (George Lilly 1546, Olaus Magnus 1539). A Kárpát-medence területét ábrázoló korábbi munkák 80—100 nevével szemben Lázár térképe 1270 település és 130 víz- és hegynevet tartalmaz. A térkép készítésekor valószínűleg először alkalmazták a fametszetbe süllyesztett névírásokat (1. ábra). A térkép megjelenését az tette időszerűvé, hogy 1526-ban Mohácsnál a törökök súlyos vereséget mértek a magyar seregekre. A török előrenyomulás miatt Lázár térképe négy változatban is megjelent külföldön. Wolfgang Lázius 1556. évi Magyarország térképének elterjedéséig a különböző külföldi és hazai szerzők Lázár térképének felhasználásával szerkesztették meg térképeiket. A brassói születésű, erdélyi szász közösségből származó, magát János magyar király alattvalójának valló Johannes Hontems (1498—1549) kis atlasza a XVI. század derekának legismertebb térképészeti alkotása volt. 1542-ben Brassóban saját nyomdájában jelentette meg a versben írt és 13 fametszetű térképből álló kis atlasszal kiegészített földrajzkönyvét. A kozmográfiai bevezető ( Rudimenta Cosmosgraphia) Ptolemaiosz reneszánsz korabeli újrafelfedezése után ez a világ első zsebatlasza (mérete 9X12 cm). Ugyanakkor ez az atlasz az első, amelyik szakít Ptolemaiosz művének 1409. évi