Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Ifj. Bartha Lajos: Nagy Károly, egy reformkori tudós az Újvilágban

lepik, mellyek lassan lassan a' szem előtt kifejtenek . . . Minden a' mit látsz 60 legfeljebb 70 évi időszak műve; van ollyan is a' mi csak egy esztendős". A New Yorktól kb. 150 kilométerre északra fekvő Albanyból az akkor megnyitott vasúton — a „gőzkocsi"-n utazott tovább a 25 km-re levő Schenectadyba; majd kocsin az 525 km távolságú Buffalóba. Ekkor találkozott először az. észak-amerikai indiánokkal. Érdekes, hogy amíg a négerekről nem tesz említést (igaz, hogy levelei csak az északi államokról szólnak), a benszülöttek nyomorúságát a többi magyar Amerika-utazónál élesebben veti az USA fehér lakosainak szemére: ,,A' szegény honföldiekről — az Indusokról — kik e' státusban még itt 's amott egy két nemzetségben nyomorúan léteznek, majd személyesen fogok neked holmit elbeszélni. Szívem szorong, vérzik a keblem . . . borzadok, ha meggondolom, mint nyomják-ki a' fehér emberek e' faj maradékait lassankint az anyaföldről, 's mint engedik által a' kegyetlen nyomornak, sorvasztó Ínségnek, szóval: a' biztos halálnak martalékul" (11b). Joggal elcsodálkozott azonban a közlekedés — akkori körülmények közti — szokatlan gyorsaságán, hiszen New Yorkból öt nap alatt jutott el Buffalón át a Niagarához. Buffalóból október 22-én indult el, hogy jókora kerülővel az USA akkori szellemi központjába, Philadelphiába jusson. Kezdeti lelkesedése ekkorra némileg csökkent, és a déli (rabszolgatartó) államok meglátogatásától még kevesebb jót várt. Érdekesen látta Amerika és Európa egymásra hatását: „De ha egy felől Amerika' befolyása Európára nem kedves és kívánatos ezen utóbbi világrésznek; úgy viszont másfelől Európa' befolyása is Amerikára (melly nagyobb mint talán gondolnók) igen kártékony és veszélyterhes" (11c). — Úgy vélte, hogy az európai monarchiák számára a köztársasági „Szabad Státusok" fenyegető rémképet jelentenek, ám az európai minták utánzása is visszavetheti az Egyesült Államok társadalmi fejlődését. 1832. november 24-én még Baltimore-ból keltezte levelét, de már decemberben Philadelphiában volt. Sajnos innen kezdve az útleírás megszakad, negyedik levele csupán néhány bölcselkedő megállapítást, valamint a hazai állapotokra vonatkozó egy-két csípős megjegyzést tartalmaz. Kapcsolatok és tanulságok Útjának további szakaszairól ezért csak a kortársak és barátok visszaemlékezéseiből, emlékbeszédeiből van tudomásunk, továbbá a philadelphiai Filozófiai Társaság levéltári anyagában lelhető fel néhány adat. A philadelphiai American Philosophical Society (APS) előtt a magyar Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia) nevében jelent meg, mivel 1832 tavaszán levelező taggá választották. Nyilvános bemutatkozása, ajándékainak átadása, majd megbeszélései az APS vezetőségével a magyar és amerikai szervezet közötti cserekapcsolatra, Nagy Károly „külföldi tag"-gá választására vezetett, 1833. március 1-én. Ez a megtiszteltetés annál is számottevőbb, mivel az APS külföldi tagjainak számát éppen akkoriban korlátozták (13). Nagy Károly kapcsolata az Amerikai Filozófiai Társasággal a későbbiekben is fennmaradt — amint ezt dr. Wagner Ferenc levéltári kutatásai megmutatták —, és a Magyar Tudományos Akadémia számára a szabadságharc leverését követő években nagyon hasznosnak bizonyult. Amint Nagy Károly már idézett útileveleiből is kitűnik, a magyar utazó különös figyelmet szentelt az amerikai iskoláztatás módszereinek és az ottani tudományos intézeteknek. Ezt megerősíti tisztelőjének és élet írójának, a csillagász Kondor Gusztávnak (1825—1897) közlése is: „Különös szorgalommal tanulmányozta a tanítási és nevelési intézeteket, ezek berendezését és tanmódszereit" (la). Mivel hazatérte után Nagy Károly legfőbb céljául a népművelés előmozdítását tűzte ki, tapasztalatai e téren fontosak lehettek. Úti élményei pedig szélesebb körben is hozzájárultak Amerika valódi arculatának megismeréséhez. Bizonyos, hogy a magyar tudós, bármennyire is kritikusan szemlélte az Újvilágot, vonzódott az Egyesült Államokhoz és népéhez. Erre utal az is, hogy 1849-ben Nagy Károly letartóztatásának közvetlen indoka, egy a szekrényében talált amerikai zászló volt. Más közlések szerint az ominózus lobogó voltaképpen egy maga tervezte „fantázia zászló" volt, amelynek mintája hasonlított az Egyesült Államokéhoz (1, la, 2). Mindenesetre nemcsak Nagy Károlyra jellemző ez, de még inkább mutatja a Habsburg zsandárok rettegését még az amerikai szellem legtávolibb jelképétől is! Utazásának további — feltehetőleg utolsó — állomása Washington volt, ahol — a francia politikusoktól kapott ajánló levelei révén — fogadta őt az akkor éppen másodszor megválasztott Andrew Jackson elnök is. Ekkor kapta meg az amerikai állampolgárságot (1, la). Sajnos pillanatnyilag semmilyen adatunk sincsen arról, hogy meddig tartózkodott az Egyesült Államokban. Tudva azonban, hogy 1833. augusztus 20-án már Pestről keltezte levelét az APS-nek, úgy véljük, hogy 1833 tavaszán már Európában volt és legkésőbb júliusában Magyarországon tartózkodott. Földrajzi és geodéziai tanulmányok Nem lenne teljes Nagy Károly geográfiai munkásságának bemutatása, ha legalább röviden nem említenénk néhány fontosabb írását és kezdeményezését. Bizonyára a csillagászati tanulmányai keltették fel érdeklődését a Föld méretének és alakjának mérései iránt, ezen át pedig a fokmérésből leszármaztatott méterrendszerre is. A méterrendszert a legjobbnak tartotta az összes, használatban levő mértékek között (14, 15). Sokat fáradozott a métermérték hazai bevezetéséért, sőt saját költségén Párizsban méter, kilogramm és liter etalont vásárolt (1846-ban, Henry P. Gambey műhelyében.) A méter- és kilogramm-mérték Nagy