Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szabó József: A Debreceni Egyetem földrajzi tanszékének működése 1914-től 1945-ig

differenciál a tudós és a szervező, a tanár és a menedzser, az egyetemi és a politikai közélet résztvevője között, hogy azután mindezek egységében alkosson ítéletet. S jóllehet a második világháború előtti egyetemi struktúrában a professzor egy tanszék döntő — olykor a szó szoros értelmében — egyedüli reprezentánsa volt, éppen a Milleker-tanszék esetében lehetetlen az ott folyó munka egészét egyedül személyéhez kötve értékelni. Tény, hogy Milleker komoly fajsúlyú előzmények nélkül lett egyetemi tanár — 27 évesen (1887-ben született Versecen). Ez sok mindent megmagyaráz. Rövid göttingai asszisztenskedés után a pesti Czirbusz-tanszékre került egy évre tanársegédnek, s úgy jutott katedrához, hogy összesen 11 publikációja volt, s azok közül 7 csupán rövid ismertetés. Mindössze a bagdadi vasútról írt cikke terjedelmesebb, amely két kis-ázsiai leveléhez hasonlóan a Földrajzi Közleményekben jelent meg. Kis-Ázsiában a Konyái-medence vidékét járta be 1911 első felében, sajnos levelein kívül, melyek egy jószemű, földrajznéprajz iránt érdeklődő utazó tapasztalatait ecsetelik, nem írt érdemleges tudományos összefoglalást, így a többször emlegetett fotogrammetriai felvételeinek eredményessége sem állapítható meg. A vulkanizmus teóriái (Szeged, 1910) című önálló kötetének legfőbb értéke a történeti áttekintés, hiszen kora elméleteihez nem tehetett érdemi kiegészítéseket. Az is megállapítható, hogy határozott irányú, elmélyült kutatómunkát a későbbiekben sem folytatott. A fizikai földrajzi terepvizsgálatokról 192l-es lábamputációja miatt eleve le kellett mondania. Még leginkább a néprajz határterületén mozgó, főleg a székelységgel foglalkozó település- és népességtörténeti (részben) földrajzi tanulmányain érződik a szélesebb tájékozottság (pl. a Székely tízesek. — Debreceni Szemle, 1939), jóllehet a tematikai eklektikusság ezeknek is ad némi felszínes jelleget. Másik gyakori témája a honismeret kérdése. A honismeret fontosságát, annak nagy nevelőhatását hangsúlyozó szellemes fejtegetéseinek helyességét kár lenne vitatni, de ezek a gondolatok a földrajzban a XX. század első felében már nem igazán újak, 3. ábra. A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészeti Karán kiadott diplomák (1919—1948). A szaggatott vonal az összes, a folyamatos vonal a földrajzos oklevelek számát jelzi. 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1948 4. ábra. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kiadott diplomák (1949—1984). A szaggatott vonal az összes, a folyamatos vonal a földrajzi diplomák számát jelzi. (Mivel az 1949-ben megszervezett Természettudományi Kar a bölcsészkari képzés feladatkörének egy részét vette át, így a 3. és 4. ábra adatsorai lényegében összehasonlíthatók. ) és semmiképpen sem jelentik a tudomány haladásának fő sodrát. (Igaz, ismertségük ellenére az oktatás-nevelés gyakran megfeledkezik róluk.) Irodalmi munkásságának legterjedelmesebb részletét néhány tucat ismeretterjesztő cikke jelenti. Amennyire érintőleges tevékenység volt Milleker számára a szisztematikus kutatómunka, annyira aktívan kapcsolódott be a földrajzi kutatások eredményeinek publikálásába. Kiváló szervező-szerkesztő, sőt vállalkozó adottságai voltak. Földrajzi kiadványok sorát alapította, és jórészt szerkesztette. Közöttük számos igen sikeresnek bizonyult. A 15 éven át megjelenő Földgömb (1930—44) például egy máig hiába óhajtott színvonalas népszerű földrajzi folyóirat volt. A Debreceni Szemle (Hankiss Jánossal együtt szerkesztette 1927-től) a szellem- és természettudományok debreceni eredményeinek magas szintű publikációs fórumát jelentette. Az általa alapított Honismertető Bizottság 32 kiadványt jelentetett meg. Máig él sorozata (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből ), amely 1936-ban indult Mendöl Tibor kiváló tanulmányával (Alföldi városaink morfológiája), és 1945-ig 15 füzete látott napvilágot. A sort — a teljesség igénye nélkül is — számos rövidebb életű vállalkozással lehet folytatni: a Tisia hét, a Gaea