Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Nagy Béla: Szádeczky-Kardoss Gyula tanulmányútjai Észak-Amerikában

and was elected one of the vice presidents of the Bureau. With the other participants he spent most of his time in Montreal and Toronto but took part also in the field trips. He visited Ottawa, the Niagara region and the famous mining districts at Lake Huron (Sudbury, Cobalt, Porcupin). He was most impressed by the transcontinental field trip from Toronto to the Pacific Ocean. During this field trip lasting for 23 days he could study Canada's different geological units (the Precambrian N of the Great Lakes, the Mine Centre, Atikoka, Rainy Lake, the Great Plain, the Rocky Mountains, Banff, Loggan, Field) and could also establish good personal contact with eminent geologists of his age. On his return he also visited the Yellowstone National Park in the United States. About his experience and results he gave detailed accounts in both professional and popular journals and he used them also in his professional work and training at the university. Concerning his participation at the XVIth Congress held in Washington little written material was left behind. Even the remaining documents could not be fully interpreted since he prepared his notes by using his own peculiar stenographic method. Here he lectured on the orogeny in Transylvania and took part in two excursions (Wyoming, S Dakota, Block Hills, Montana, Yellowstone National Park, Butte, Boulder-Batholith, Washington, Oregon, and W Nevada, Middle and South California, Yosemite Valley, Los Angeles, respectively). Unfortunately no published material is available about these field trips and the experience thus obtained. KÖNYVISMERTETÉS Owen Beattie

—John Geiger: FROZEN IN TIME The Fate of the Franklin Expedition (Megfagyva az időben. A Franklin-expedíció sorsa) Bloomsbury Publishing Ltd., London, 1987 180 oldal, számos fekete-fehér képpel, metszettel, térképpel, 45 színes fényképpel Ara: 12,95 angol font. A múlt század földrajzi felfedező utazásai közül kiemelkednek a Sir John Franklin vezette sarkkutató vállalkozások. A két kanadai szerző, Owen Beattie antropológus, az Albertai Egyetem professzora és John Grigsby Geiger újságíró lebilincselő stílusban megírt könyvükben beszámolnak az Északnyugati-átjáró keresésére útnak indult Franklin-expedíció végzetes sorsáról. Korabeli forrásokat, sajtóközleményeket, sőt magánleveleket idézve elevenítik fel a két kutatóhajó, a Terror és az Erebus elindulását, eltűnését, majd a keresésükre küldött mentőexpedíciók akcióit. Az esztendőkig tartó keresés szomorú eredményre vezetett. A zord éghajlatú sarkvidéki szigetvilágban egymás után bukkantak rá a táborhelyek, az élelmiszerraktárak maradványaira, s a három kegyetlen tél áldozatainak sírjaira és csontvázaira. Az egyértelműen megállapítható volt, hogy számos felbontatlan konzervdoboz felpuffadt, mert romlott húst tartalmazott, más konzervdobozokba homokot és fűrészport töltött a lelkiismeretlen szállító, Stephen Goldner. Az Admiralitás bűnös takarékossága — az ismeretlen Goldner olcsóbban kínálta áruját, mint a brit tengerészet régi, bevált szállítói — volt a fő oka a Franklin-expedíció pusztulásának! Az 1845 nyarán útnak indult expedíció első áldozatait, John Torringtont, William Braine-t és John Hartnellt 1846 telén Beechy szigetén temették el. A holttestek az örök fagy világában eredeti állapotukban megmaradtak. Felkutatásuk, kihantolásuk, boncolásuk, a holttest- és hajmaradványok laboratóriumi vizsgálata új szempontokat adott a Franklin-expedíció tagjai pusztulása okaira vonatkozóan. A szigetvilágban találtak olyan combcsontdarabot is, melyen a késnyomok szembetűnően különböztek az állatok fogainak rágásnyomaitól, s ebből arra lehet következtetni, hogy a kietlen sarkvidéken a szerencsétlen tengerészek kannibalizmus révén odázhatták el a halált. .. A rendkívül izgalmas kutató- és nyomozómunka, az exhumálás mozzanatainak helyenként hátborzongató leírása szinte krimibe illő, de nem homályosíthatja el a könyv tudományos értékeit, melyek méltán tarthatnak igényt a magyar olvasók érdeklődésére. Az olvasónak nem mindennapi élmény szembe nézni a csaknem másfél száz esztendeje halott emberekkel, s ez nem jelképesen, hanem szó szerint értendő, mert az exhumált tetemek szemét is konzerválta a jég! A holttestekről készült kísérteties színes fényképek nem szokványosak a hazai olvasók számára, de fontosak dokumentumértékük miatt, ezért a könyv magyar kiadása esetén sem mellőzhetők. Dr. Kubassek János