Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Nagy Béla: Szádeczky-Kardoss Gyula tanulmányútjai Észak-Amerikában
A torontói kongresszuson SZÁDECZKY-KARDOSS Gyulát beválasztották a „Bureau" alelnökei közé. Előadást az első szakosztályban angol nyelven az erdélyi földgázról tartott. A kongresszuson központi témaként a világ kőszénkészletével foglalkoztak. Erre az alkalomra megjelentették a The Coal Resources of the World című 3 kötetes hatalmas monográfiát, amelyet a kanadai Geological Survey állított össze, a megelőző stockholmi kongresszus határozatai értelmében. Ebben a munkában a Magyarországról szóló részt a Magyarhoni Földtani Társulat akkori főtitkára, PAPP Károly írta. A kongresszus kirándulásai közül SZÁDECZKYKARDOSS Gyula számára a legnagyobb szakmai élményt a transzkontinentális kirándulás nyújtotta, amely Torontóból a Csendes-óceánig vezetett. Ezen a 23 napos kiránduláson alkalma volt a kor számos kiemelkedő geológusával kapcsolatot teremtenie. Beszámolójából tudjuk, hogy útitársai között a kanadai geológus tanárok közül COLEMAN, ALLAN, GOODWIN, az amerikaiak közül WALCOTT, LAWSON, LANE, DALY tanárok vettek részt, LAWSON és DALY mint vezetők. Társaságában volt továbbá TIETZE, az osztrák földtani intézet igazgatója, RÖMER a lembergi egyetem geográfia tanára, a németek közül STEINMANN (Bonn), STILLE (Leipzig), MILCH (Greifwald), PAULCKE (Karlsruhe), a franciák közül TERMIÉ R, GENTIL, LORY, MARGERIE, DEPRAT, a svédek közül BÄCKSTRÖM, az oroszok közül CSERNISEV, LOEWINSON-LESS1NG stb. A kongresszusi kirándulásról beszámolójában azt írta, hogy „Ez a hosszú kirándulás jó alkalmat adott Észak-Amerika kanadai részéről, a vasútvonal mentén általános és közelebb tanulmányozott legérdekesebb részekről részletes geológiai képet szerezni". Útjuk során átszelték Kanada három egymástól lényegesen különböző geológiai egységét. Megismerkedett az Ontario-, Huron- és a Felső-tótól északra eső prekambriumi területekkel, járt Mine Centre, Atikokán, Rainy Lake táján, továbbá ezektől nyugatra, a Nagyalföld területén és a Cordillerák fennséges hegysorain, ahol megcsodálhatta a gleccsereket és a gyönyörű tavakat. A Nagyalföld szegélyén megismerte Winnipeg városát, amelyet a kivándorlás fő helyeként jelölt meg. A Nagyalföld jellemzésekor említette, hogy ezen a területen sok magyar község jött létre. Számára különös szakmai élményt jelentett a gázkútjairól híres Medicine Hat város környékének a megismerése. A Csendes-óceánhoz vezető transzkontinentális kiránduláson részletesen tanulmányozták a Cordillerák geológiai felépítését, bejárták a Sziklás-hegység legszebb helyeit (Banff, Laggan, Field). Rövid hajókirándulást tettek a Csendes-óceánon Vancouverből Victoriába, Vancouver-szigetre és vissza. A kirándulás nagyobbára a megtett úton vezetett vissza Torontóba. SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula a victoriai kirándulás után búcsút vett a társaságtól és LOEWINSON-LESSINGgel és GINSBERG gel az Egyesült Államokba utazott, hogy a Yellowstone Parkot tanulmányozzák. Szádeczky-Kardoss Gyula SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula a tanulmányúton látottakat Magyarország földtani viszonyaival vetette össze. Beszámolójában írta pl., hogy „a Kordillerák vonulatában a nyugati részén találjuk a hatalmas eruptív tömeget, ami Kárpátjaink ívében a belső részben van meg, így a Csendes-tenger felel meg Alföldünk harmadkori tengerének. A Kárpát ráncos külső ívét pedig a Kordillerák vonulatának keleti, Banff környékén levő, pikkelyesen áttolt részéhez hasonlíthatjuk. Ezek a főbb vonások jól kitűnnek az összehasonlítás kapcsán, csupán a mértékben van igen nagy különbség Amerika javára." (SZÁDECZKY Gy. 1914a). Máshelyütt ezt írta: „Nekünk is van Nagyalföldünk, de micsoda cseppség ez az amerikaihoz viszonyítva. Nekünk is vannak Ni, Co érczeink, de egészen jelentéktelenek az előbb említettek mellett, éppúgy mint rezünk, ezüstünk, vasunk is. Az ő aranybányászatuk Porcupin vidékén mindössze 2—3 éves. Ha sok reménységre jogosít is, bizonyos, hogy a milyen mohón nekiestek, távolról se fog addig tartani, mint Verespatakunk aranybányászata, a mely a thrákok idejétől napjainkig időnként gazdag jutalommal kecsegteti a bányászt." (SZÁDECZKY Gy. 1914b). Utazásai során minden érdekelte, nemcsak a „szűk" szakmai érdekességek kötötték le a figyelmét. Beszámolt istentiszteletekről, fogadásokról, bányabiztonságról, rablógazdálkodásról, mesés vagyonúkról stb. Korát megelőzve figyelt fel a környezet károsodására. Népszerűsítő tanulmányában írta: ,, Sudbury táján van a világnak ez időszerint leggazdagabb nickel bányászata. Copper Cliffen az érezek pörkölésénél naponta vagy 1000 tonna kéndioxid (S0 2 ) jut a levegőbe, a minek természetes
