Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Székyné Fux Vilma: Inkey Béla Mexikóban

A Citlaltepetl vagy Pico de Orizaba Veracruz felől (INKEY B. 1908) K-re fordul, Orizaba környékén, egyesül egymással. Ezen az összekötő láncon ülnek a leghatalmasabb vulkáni képződmények, a Popocatepetl, a Citlaltepetl (Pico de Orizaba) stb. Az utóbbi 5582 m magas. Ezeket a vulkánokat két egy-egy napos kiránduláson tekintették meg (INKEY B. 1908). A nagy Mesetának alig van lefolyása. Kis folyói csak időszakosak. Csak a bővizű folyók keresnek utat a tenger felé és a szegélyhegyláncokon áttörve meredek falú, mély szakadékokat alakítanak ki. Egész más tájék tárult a geológusok elé a Meseta szélén, amikor vonatukkal a tengerszintre ereszkedtek le. Kitáguló és összeszűkülő völgyekben, dús erdőkben, vízesésekben gyönyörködhettek. A hegység alján, a lapos partvidéken pálmaligetek, trópusi őserdők szegélyezték az utat. Ilyen terület a nyugati parton a Tehuantepec-i öböl, a keleti parton Veracruz kikötő környéke. Színes leírása Mexikóról (1907) és a mexikói vulkánokról, az utóvulkáni és akkor aktív vulkáni tevékenységről (1908) szakszerű, ma is élvezetes olvasmány. A legnagyobb szakmai élményt — úgy tűnik — Mexikó gazdag arany- és ezüstbányái jelentették számára. Lépten nyomon az ottani és a hazai ércbányák hasonló jellegét kellett megállapítania. A harmadkori vulkánosság augit-, és amfibolandezitjeinek propilitesedése szoros kapcsolatban áll itt is, hazánkban is az arany- és ezüstércek keletkezésével. A telérek kitöltése, kifejlődése hol Selmecbányára, hol Nagybányára, illetve Felsőbányára, majd az Erdélyi-Érchegységre emlékeztették. Hazatérve több hivatali megbízást nem vállalt, de nemzetközi hírneve és az első magyar agrogeológiai térkép elkészítése elismerése következtében a Budapesten ülésező I. Nemzetközi Agrogeológiai Konferencia titkárául őt választották meg és felkérték a négy nyelven kiadott Munkálatok szerkesztésére. A konferencia után még sokat utazott és élete utolsó éveit Vas megyében, szerető családi körben töltötte. Az első világháború tragikus vége nagyon megviselte. 74 éves korában, 1921-ben Szombathelyen halt meg. Életműve a legnagyobb úttörő magyar geológusok közé sorozza, akinek alapvető megállapításai máig időtállóak, korszerűek (SZÉKYNÉ FUX V. 1979). Dr. Székyné Fux Vilma Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen Egyetem tér 1. H-4010 IRODALOM INKEY B, (1885) : Nagyág vidékének földtani és bányászati viszonyai — Budapest INKEY B. (1889): Az Erdélyi Havasok az Oltszorostól a Vaskapuig — Értekezések a természettudományok köréből. 1—32. INKEY B. (1892): Pusztaszentlőrinc vidékének agrogeológiai viszonyai c. talajtérkép INKEY B. (1907a): De la relation entre l'état propylitique des roches andésitiques et leurs filons minéraux — Mexico IN KEY B. (1907b) : A Nemzetközi Geológiai Kongresszus X. ülésszaka Mexikóban 1906 nyarán — Földt. Közi. XXXVII. 16-25. INKEY B. (1908): Mexico vulkánjairól - Földr. Közi. XXXVI. 309-322. TREITZ P. (1924) : Palini Inkey Béla emlékezete - Földt. Közi. LIV. 5-12. CSÍKY G. (1981): A magyar geológusok szerepe a 100 éves Nemzetközi Földtani Kongresszusokon — Földt. Tud.tört. Évk. 8. 69-89. SZÉKYNÉ FUX V. (1979) : Inkey Béla - Földt. Tud.tört. Évk. 6. 73 - 78.