Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Somogyi Sándor: Cholnoky Jenő és Teleki Pál amerikai tanulmányútja
Szeptember 3-án érték el a Yellowstone-parkot, amely Wyoming állam ÉNy-i részéből egy 117X 126 km-es nagyságú (összesen 13 750 km 2 ) területet foglal el. A tanulmányút résztvevői összesen hat napot töltöttek itt, miközben napról-napra autón utazva gyönyörködtek a nemzeti park csodás természeti tüneményeiben. Ez a terület már a Rocky Mountains (Sziklás-hegység) láncai között fekszik és a Csendes- és Atlanti-óceán közötti vízválasztó is keresztezi. Cholnoky a vastag travertino-rétegeket lerakó időszakos melegforrásokat mint posztvulkáni jelenségeket értelmezte. Ezeknek a gejzíreknek számos típusát figyelte meg és írta le, sőt számosat le is rajzolt. A Yellowstone-folyó gejzírkürtőkkel szegélyezett kanyonjáról készült rajzát az amerikai kísérők is lemásolták. Miután a nemzeti parkot elhagyták, a Csendesóceán felé vezető útvonalon elsőnek Butte bányavárost látogatták meg, mely kietlen, száraz környezetben fekszik. Cholnoky felindultan írt az ott uralkodó állapotokról, amelyek a természeti kincsek leggyorsabban és legolcsóbban való kirablásának alapelvére vezethetők vissza. Innen a Columbia melletti bazalt fennsíkon fekvő Spokane oázis-városba érkeztek, ahol a híres kertészetnek és gyümölcstermelésnek az öntözéses gazdálkodás kifejlesztése vetette meg az alapját. Almira mellett meglátogatták a Columbia folyó elhagyott egykori völgyét, a Grand Coulée szakadékát. Cholnoky cáfolta, hogy az jégkorszaki eredetű lenne, inkább kaptúrával (oldalirányú lefejezéssel) magyarázta a jelenség okát. A környéken, ahol lösz fedte a bazaltplatót, helyenként földműveléssel is foglalkoztak. Itt láttak először a magyar utazók arató-cséplőgépet (kombájn), de nem volt róla jó véleményük. Amikor különvonatuk átkelt a Cascade-hegység Csendes-óceán parti vonulatán és az óceáni éghajlat uralma alatt álló területre értek, meglepődve tapasztalták annak a növényzet összetételében jelentkező óriási hatását. Az óceáni lejtők sűrű erdeit azonban gyakori erdőtüzek hatalmas foltjai éktelcnítették, ami ellen a tanulmányút résztvevőitől is tanácsot kértek. Az óceánt Seattle-nél érték e/. Seattle-ből Tacomán keresztül Portlandba utazott a társaság, miközben nemcsak a gazdag növényzetben, hanem a Cordillerák partközeli hatalmas csúcsaiban (Mt. Adams, 3800 m; Mt. Hood, 3428 m; Mt. Rainer, 4394 m) is gyönyörködhettek. Útjuk a Parti-lánc mögötti Szegély-völgyben vezetett. Medfordból felkeresték a híres Crater-tavat, amelynek eredetéről Cholnokynak ismét nagy vitája volt az amerikai kísérőkkel. Azok azt állították, hogy a tó 1800 m feletti medencéje egy óriási vulkáni kráter kirobbant kürtője, míg Cholnoky szerint tektonikus süllyedek. A tótól a Mt. Shasta (4316 m) kúpja alatt tértek vissza, melynek lejtőin örömmel vették észre a douglas-fenyők hatalmas törzseit. Szeptember 19-én érkeztek San Franciscóba, melyet Cholnoky és Teleki egyaránt remek fekvésű városnak talált, annak ellenére, hogy az még magán viselte az 1906. évi katasztrofális földrengés pusztításainak nyomait. A tanulmányút résztvevői meg is tekintették a híres Szt. András-törésvonal egyik szelvényét, ahol a földrengés alkalmával 3 méteres vízszintes eltolódás keletkezett. Cholnoky ezt rajzban is ábrázolta. Davis több olyan szerkezeti hasadékot is mutatott, melynek mentén a földkéreg szitáló mozgást végzett a két oldal között, és teljesen porrá őrölte a szilárd kőzeteket. Az ott tapasztaltak alapján vonta le Cholnoky azt a következtetést, hogy a Zalában található talányos eredetű (ún. meridionális) völgyek is minden valószínűség szerint a szerkezeti mozgások és a szél eróziós munkájának együttes eredményei. Meglátogatták a TamalTeleki Pál amerikai tapasztalatai alapján tervezte u meg az itt keresztmetszetben látható terepasztalt ~gL (homokasztalt). A betűjelzések a csapok elhelyezéu jí sére utalnak, éspedig: A = a víz bevezetése, B = az Z(~J^ egyes vízrózsák szabályozása, C = a körülfutó cső ^'V'//Íi\\ : 'i^', működtetése (mellékfolyók vagy áradások előidézésre ), D = fenékcsap forrás imitá/ásra. 4 200cm.— >
