Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Somogyi Sándor: Cholnoky Jenő és Teleki Pál amerikai tanulmányútja
CHOLNOKY JENŐ ÉS TELEKI PÁL AMERIKAI TANULMÁNYÚTJA Dr. Somogyi Sándor ÖSSZEFOG LALÁS Az Amerikában járt magyar geográfusok közül vitathatatlanul Cho/noky Jenő és Teleki Pál tapasztalatgyűjtése termékenyítette meg legjobban a hazai földrajztudományt. Cho/noky elsősorban a felszínalaktani (geomorfológiai) kutatásaihoz talált sok olyan példát, amelyet saját hazájában — az eltérő geológiai adottságok és a klimatikus feltételek miatt —• hiába is keresett volna. Telekit viszont az amerikai gazdaság lüktetése ragadta meg, és megfigyelései alapján látott hozzá a gazdasági földrajz hazai megalapozásához, intézményeinek kiépítéséhez. A szerző dolgozatában elsősorban Cholnoky Jenő munkásságávalfoglalkozik, az ő úti benyomásaiból, megfigyeléseiből ragad ki érdekes példákat. Telekiről kevés szót ejt, aminek részben az az oka, hogy elkerülje az ismétléseket : a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok előző számában ugyanis Rónai András visszaemlékezéseiben elég részletesen foglalkozott Teleki amerikai tapasztalataival. (Szerk.) Az Egyesült Államokban a földrajztudományokkal hivatásból foglalkozókat a New York-i American Geographical Society (AGS) tömöríti, amelyet 1852-ben alapítottak. (Nem tévesztendő össze a washingtoni, tudomány-népszerűsítő feladatokat ellátó National Geographical Society-vel, amelynek híres folyóirata, a National Geographic Magazine 1988-ban ünnepelte 100. évfordulóját). Az AGS 60. születésnapját nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciával és tanulmányúttal kötötte öszsze, melynek során két hónap alatt átutazták az USA 30 államát, s az útközben meglátogatott és bemutatott nemzetközi hírű látványosságokkal kapcsolatban megvitatták a kor természeti földrajzának csaknem valamennyi vitás kérdését. Olyan nemzetközileg elismert kiválóságok vettek részt ugyanis ezen a ritka tanulmányúton, mint a német /. Partsch, E. Brückner, G. Merzbacher, E. Drygalsky; a francia E. de Mart oune, E. de Margarie, L. Gallois, O. Marine lli, az orosz /. Sokalszki és W. Dubianszki. (Meghívása ellenére nem tudott részt venni az európai geográfia akkori kimagasló szaktekintélye, A. Penck). De a fő személyi vonzó tényezőt az amerikai fogadó és kísérő geográfusok vezetője, W. M. Davis jelentette, aki akkor állt az egyetemes természeti földrajzot újjá formáló, azt korszerű fejlődéstörténeti alapokra emelő életútja zenitjén. Túl volt a berlini (1908—09) és párizsi (1911 — 12) csere-professzorságán, megjelent élete alapvető nagy műve, a Geographical Essays (New York, Dover, 1909, 777 oldal). De nemcsak a feléje irányuló megbecsülést és elismerést élvezte, hanem páratlan puritán egyéniségével kész volt minden vitára, amely tanításainak a tanulmányút során látottakkal, tapasztaltakkal kapcsolatban való aktualitását bármely vonatkozásban megkérdőjelezte. A magyar geográfiának nagy kitüntetése és elismerése volt, hogy az AGS tanulmányútjára meghívott nemzetközi geográfusok között Cholnoky Jenő is szerepelt. Cholnoky akkor már (1905-től) a kolozsvári egyetem földrajzi tanszékének professzora volt. Számos jelentős munka állt mögötte, többek között kelet-ázsiai expedíciója is, amelynek tapasztalatait, eredményeit sokoldalúan hasznosította. De nemzetközi tekintélyének emeléséhez jelentősen hozzájárult a Balaton tudományos tanulmányozásában Lóczy Lajos mellett kifejtett vezető szerep és ott elért számos kiemelkedő kutatási eredménye. Mint meghívottnak, az ottani költségeit a meghívók fedezték, de már az útiköltségét csak Semsey Andornak, a magyar földtudományok korabeli nagyszívű mecénásának jóvoltából tudta csak előteremteni. Rajta kívül még egy magyar résztvevője volt az amerikai tanulmányútnak Teleki Pál személyében. Ugyanis az egyes kitűnőségeken kívül 25 földrajzi társaságot is meghívtak, akik kiküldöttekkel képviseltették magukat. A Magyar Földrajzi Társaság képviseletét Teleki Pál látta el, aki 1911-től volt a Társaság főtitkára. De tőle már komoly anyagi áldozatot kívánt a részvétel.
