Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Páka Teréz: Amerikai—magyar kölcsönhatás a zöldkövesedés (propilitesedés) folyamatának megismerésében

KÖNYVISMERTETÉS Szathmáry Tibor: DESCRIPTIO HUNGÁRIÁÉ Magyarország és Erdély nyomtatott térképei, 1477—1600 A Szerző kiadása Grafiche Morandi, Fusignamo, Italia, 1987 250 oldal, kb. 370, részben színes ábra, 6 táblázat Ára: 200 nyugatnémet márka „Ezen összefoglaló katalógus, elsősorban gyűjtők­nek, tudományos kutatóknak, antikváriusoknak, történészeknek és térképkedvelőknek készült" — írja az Olaszországban élő Szathmáry Tibor, nagy­szabású térképkatalógusának előszavában. Ehhez hozzá tehetjük, hogy valóban, mind azok, akik a térképekkel — elsősorban Magyarország (ill. a Kárpát-medence) kartográfiai ábrázolásával hiva­talból, érdeklődésből vagy amatőr gyűjtőként fog­lalkoznak, nagy haszonnal, sok tanulsággal forgat­hatják ezt az album alakú, igen szép kivitelű jegy­zéket. A szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy időrendi sorrendben felsorolja, leírja és illusztrációkon is bemutassa mindazokat a térképműveket, amelyek az első nyomtatott Ptolemáiosz-atlasz kiadásától (1477) a XVI. sz. végéig napvilágot láttak. A jegyzék tartalmazza azokat a nagy területeket (pl. egész Európát, vagy az akkori Német-Római Birodalmat) felölelő térképeket, valamint atlaszokat is, amelye­ken hazánk eléggé részletesen szemlélhető. Ugyan­akkor szerepelnek benne csak Magyarországot vagy Erdélyt ábrázoló önálló lapok, röpiratok és könyv­oldalak térképei is. A 123 éves időszakból — amely egyébként a német L. Bagrow szerint „a kartográfia aranykora" volt — összesen 111 térképművet sorol fel, mivel azonban egyesek több Magyarország-lapot is tar­talmaznak, az összes térképek száma 152. Ám to­vább növeli ezt a számot, hogy több atlaszt ismétel­ten is kiadtak, és csak az új kiadások száma 120 körül mozog. A szerző igyekezett lehetőleg minden térképet be­mutatni, a fontosakat színes képeken. Ott, ahol Magyarország csak kis részt tölt be az egész lapon, a megfelelő részletet kinagyítva is közli. Különösen hasznos ez azért, mert a nagyított részleteken több­nyire a helységnevek is jól leolvashatók. A kísérő szövegben igyekszik megvilágítani a tér­kép készítésének körülményeit, forrásait, sőt a ne­vesebb kartográfusok munkásságának rövid mélta­tását is közli. Jó gondolat volt néhány híresebb térképkészítő portréjának bemutatása (pl. Mercator, Ortelius, Zsámboky stb.), továbbá látható néhány nevezetesebb atlasz címoldalának képe is. Kár, hogy a térképleírások pontossága itt-ott kívánnivalót hagy, az adatközlésük sem mindig következetes. Méginkább hézagos a bibliográfiai felsorolás, ill. a hivatkozás. Itt kell megemlítenünk, hogy helyenként stiláris pongyolaságoktól sem men­tes az egyébként szép katalógus. Elsősorban azonban mégis az érdemeit kell ki­emelnünk. Az előszóban rögzített (és fentebb idé­zett) célkitűzésnek mindenképpen megfelel. A mű nagy értéke, hogy jó néhány térkép és atlaszrészlet, amelyet a szakirodalom sokszor említ, itt került elő­ször képen is a magyar olvasó szeme elé. A szerző­nek sikerült olyan térképet is fellelnie, amelyet vagy hetven éve elveszettnek véltek! Bár sok ország elkészítette már a nemzeti térkép­katalógusát, a hazai térképtörténet régóta hiányolta egy ilyen mű kiadását. Ezt a hiányt a szerző ered­ményesen pótolta, és ezért is várjuk érdeklődéssel a beígért következő köteteket. —th— Érdy Miklós: KUTATÓÜTON AZ ŐSI KHOREZMBEN EXPLORING ANCIENT KHOREZM Folklór és etnográfia 38. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajz Tanszékének kiadványa Debrecen, 1988. 85 oldal, fényképekkel és térképekkel Ára: 190 Ft A szerző — ismert őstörténész — Vámbéry Ármin nyomdokain kereste fel a Szovjetunióban található Khorezm — a mai Üzbegisztán — legendás váro­sait: Khivát. Buharát és Szamarkandot. Utazását a fellelhető magyar vonatkozású emlékek kutatása motiválta. Könyvében részletesen áttekinti a Kho­rezmmel kapcsolatos magyar történelmi forrásokat, krónikákat, s idézi az utazásai folytán megismert emberekkel való elbeszélgetéseit, melyekből kiderült, hogy különösen Khivában él elevenen Vámbéry Ármin utazásának emléke. A szerző a magyarság Eurázsia pusztái felé vivő eredetvonal láncszemeként értelmezi a khorezmi kapcsolatokat, melyek nemcsak a különböző írott történelmi forrásokban, hanem az Üzbegisztánban élő egyszerű, hétköznapi emberek gondolatvilágá­ban is tükröződnek. Dr. Kubassek János

Next

/
Thumbnails
Contents