Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Hála József: Szabó József észak-amerikai utazása

Amerikai utazásáról két részletes beszámolót publikált (1882a, 1883a). Ezeken kívül 8 hosszabbrövidebb tanulmányban (1882b, 1883b, 1883c, 1884, 1886, 1887, 1891, 1892) foglalkozott Amerika földjével és népeivel, valamint 3 földtani és ásványtani kézikönyvében (1883d, 1893a, 1893b) is hasznosította amerikai tapasztalatait. Tanulmányaiban bemutatta az óceáni hajózást és az amerikai szárazföldi közlekedést ( 1882a), részletesen írt Észak-Amerika természeti viszonyairól, az Egyesült Államok geológiájáról, vízrendszereiről, erdőségeiről és klímájáról (1883a). Elsőként közölt adatokat Magyarországon az amerikai Nummulitesekről (1883b). Beszámolót közölt a denveri bányászati kiállításról, leírta a kiállított ásványokat, különös tekintettel az általa haza hozott tellúr-ásványokra (1882b). E kiállításról más művében is írt (1883a) és az előbbi dolgozatát angol nyelven is megjelentette (1883c). Külön cikket szentelt az amerikai szpodumenek leírásának. Elsősorban azokat a branchville-i (Connecticut) szpodumeneket mutatta be, amelyeket G. J. BRUSH és E. S. DANA vizsgáltak. Az e témában írt dolgozatukat mintaszerűnek tartotta, s amint írta: annak eredményét annál inkább közlöm, minthogy a Peabody-Museum megtekintésénél a szerzők az eredeti példányokat nekem megmutatni s azokból egy sorozatot ajándékozni szívesek voltak. . ." (1887). Tervezte, hogy utazása során felkeresi a Yellowstone Parkot is, de erről a tervéről az úti nehézségek miatt le kellett mondania. Ennek ellenére, elsősorban F. V. HAY DEN adatai alapján részletes leírást közölt a parkról (1883a), egyetemi előadásainak gyűjteményében külön fejezetben mutatta be (1893b) és egyéb műveiben (1883a, 1883d, 1893b) több rajzot is közölt, elsősorban a gejzírekről. A híres magyar utazó, HOPP Ferenc 1883-ban tett világkörüli utazása során a Yellowstone Parkba is eljutott, ahonnan kőzetmintákat (riolitokat) is sikerült hoznia. Ezeket vizsgálatra SZABÓ Józsefnek adta át, aki az eredményeket külön tanulmányban tette közzé (1884). A Niagara-vízesés lenyűgöző látványa, mint másokat, őt is magával ragadta, erről több helyen megemlékezett és rajzokat is közölt ( 1883a, 1893b). Útibeszámolóján ( 1883a) kívül egyik geológiai kézikönyvében ( 1893b) is írt a Virginia City-ben tett látogatásáról. SZABÓ József kilenc, elemi és felsőfokú oktatásra szánt ásványtan könyvet adott ki. Ezek közül a legjelentősebb 1861-ben jelent meg először, majd 1864-ben a második, 1875-ben a harmadik, 1893-ban pedig a negyedik, átdolgozott és bővített kiadásban is napvilágot látott. Már a korábbi kiadásokban is hasznosította az amerikai tudósok eredményeit (J. D. DANA ásványrendszerét használta), az 1893-ban megjelent negyedik kiadásban (amelynek leíró részét E. S. DANA ásványrendszerére alapozta) pedig már saját amerikai tapasztalatait is felhasználta. SZABÓ József a földrajzi és a földtani viszonyok ismertetésén kívül több cikket írt Észak-Amerika A Grand-kanyon részlete (SZABÓ J. 1893b) népeiről is. Egyik útibeszámolójában külön fejezetben tárgyalta Észak-Amerika „etnográfiai" viszonyait, amelyben az Amerikában élő angolok, írek, németek, franciák, indiánok, négerek és kínaiak bemutatására (történetük, életük, szokásaik stb. leírására) vállalkozott a vonatkozó szakirodalom és saját tapasztalatai alapján ( 1883a). Az Észak-Amerikába való bevándorlást nemcsak Európa, hanem Amerika szemszögéből is vizsgálta és az amerikaiak Európához való viszonyát is bemutatta (1882a). Az észak-amerikai indiánokról az 1890-es sziúlázadás (Dél-Dakota) kapcsán külön cikket is írt (1891 ). E tanulmányának főbb forrásai MORTON Types of Mankind című könyve, MORSE statisztikai adatai, valamint a korabeli amerikai újságok és folyóiratok voltak. írt G. CATLIN philadelphiai festő munkásságáról is, aki 8 év alatt 48 indián törzset keresett fel és életüket 600 festményen örökítette meg, amelyekhez leírásokat is készített. Külön cikket szentelt az Amerikában élő kínaiak bemutatásának is (1892), amelyben főleg San