Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

OKMÁNYTÁR - Teleki Sámuel afrikai útinaplója (Balázs D.)

halcsontokra és karára facsart horogzsinorokra . . ., bizonyítván, hogy ö El Molo. Elbeszélte, hogy a harczias Randilekat elüldözte. Pár gyöngyöt adtam nékik, mire tovább mentek, 2 darab pedig a Porro hegy alá vezetett, ezek . .. hogy az el Mólok egy más törzs és Vakwafi elmolo csak ők, 1 falu van, a más két falu és ... . . . valódi el Mólok és kizárólag halból élnek, ők pedig kiraboltattak és igy fogtak a Szél mián nem lehetett sátrat állítani, a hőség nagy. 13/3. 88. Ab 5.55 h 7.26 ab 8.18 h 9.55 h 11.5 ab 11.25 an 11.45 Utunk hegyeknek vitt a Porro hegy gerinczén keresztül. Kő kevesebb volt, de a mély gneis homok minden féle Calcedon és Quarz darabokkal vegyítve a menést roppant megnehezítette. 11.25-kor a hegyen tul voltunk, a kirongosi azt állította, füvet többet nem kapunk. 11.45-kor tanyát ütöttem. Ezen N. parton a Wellenschlag olyan levén mint az Oczeanuson. Kevés a Crocodil, ezért rögtön a tóba bújtam és két órát verettem magam a hullámoktól. Már több napja mindig a tóban fürdöm. 1413. 88. Ab 6.1 h 7.2 ab 7.45 h 9 ab 9.15 an 9.32 Az ut nem oly homokos. A hőség nagy, állataim kifáradtak, azért kis menetet csinálok. 1513. 88. Ab 5.55 h 7.25 ab 8 h 9.45 ab 10.20 an 10.35. A tó túlsó partján uj hegylánczok bújnak ki, de még nem zár ... ... A partok laposak, a hegyek messze feküsznek. Reggel hiányzik Hussein és . . . Estve az elmolok tanyánkhoz közel 10 megpakolt csolnakkal partra szálnak, de minket meglátva tovább mennek. Hivtuk őket, egy Vakwafi asszony ki is jön, de a mólok az öböl túlsó felére mentek. Az asszony egy valódi szépség, ... -át viselt, sandaljai nyakába voltak kötve, nyakán egy ... általunk ösmeretlen nagy gyöngyöt. Beszélte, hogy ezen elhagyott tanyákban a Vakwafik tanyáztak, pár hó előtte a Gumek kirabolták őket, tevéket és marhákat valamint asszonyokat el hajtották, ő elszökött és Burkinezsbe akart menni, hova az övéi húzódtak, de útközben egy második harczi menetet talált, tehát elbujt, és nem ide jött és most a hajdani szomszédnál él, ugy de Jumbe Kimemeta, Telekifő karavánvezetője (Höhnel könyvéből) ezeket a Rissi... megtámadták és most peregrinálnak azon szigeteken, amelyeket mi láttunk. A csolnakokat 1 ember húzta, 1 taszította, föl voltak pakolva mint egy gunyhó. Rajta ült félig a vizben asszony, gyermek és valami 50 vörös kutya kisérte őket ordítva. Az asszony mondta, a Longi Doli előttünk mutatkozó nagy hegyet N.ra kell hagynunk és 2 erős menetben leszünk, közel az el Mólok és Risalliakhoz. Emian elhatározzuk ... a tónál tartami és . . . holnap meghálni. Juma v. Mafaka meghalt. 1613. 88. Ab 6.5 h 7.45 ab 8.30 h 9.20 ab 9.40 h 11. ab 3 h 4.18 an 4.45 Tizenegyig a tó mellett mentünk. Höhnel lő egy Rinot, én hibázok messzire egy párduczot. (Vad alig van.) 11-kor a kirongosit hosszú ide oda beszéléssel rá akarjuk venni ott maradni, de nem tudván magunkat kimagyarázni, 3-kor indulást elrendelem és a Longin . . . D.i végében tanyát ütünk. A tanyánál a tó mocsáros, sok vad nyom és vizi vad, a tanyától 100 lépésre lövök I Párduczot, nagy , futtában hátulról megsebeztem, bebujt egy nagy bokorba. . ., hasra feküldtem és 4 lépésről még 2-szer belelőttem, azután a bokrokba nagyobb lukat vágtunk. Mahomet Z. a Winchesterrel párszor oda lőtt. A lövésekre csend lévén, a bokrok közé mentek embereim és halva kihúzták. A somalik. kik oly schneidigok, a párduczot respektálják, és az oroszlán és elefántnál is veszélyesebbnek tartják, mert mint halott, 1 lépésre bevárja az embert és akkor reá ugrik. Egyik sem ment . . ., mig meg nem győződtek, hogy [a párduc már nem él], de a bokorban megint igen bátrak voltak. II. RÉSZ A 229—232. oldalak olvasata 1888. április 12—19. Az expedíció útja a Rudolf-tó északi partjától a Stefánia-tóig 12\4. 88. [A Rudolf-tó északi partján] Tegnap már azon a ponton voltam, hogy a Basso Naibori [később használt írásmóddal : Basso na Ebor, B. D.] fölhadjam halván, hogy az esős szakban és 3 holnappal utána minden köz lekedés a túlsó partal megszűnik, azonban ma megtudtam Terre-nél mi 3 napi ut ide mindig át lehet menni, igy holnaputár indulok. Vásár 5 zsák pár ... melyeket kitambik-ért adnak e csak. 1314. 88. A Laibonani bcálit hoz tejet melyet itt jól éltünk [?] bár füstö: kér 1 dotit 2 mutinarokot [?], de estve ment mindenét elkoldulják Reggel gyenge vásár estve azonban érkeznek emberek a tulsc partról ugy hogy 23 Zs eleséget vásárolok és az útra 4 nap posot kis kilábával adok ki. Éjei esős idő. 1414. 88. Ab 6.50 h 9.51. ab 10.33 h 12. ab 12.50 an 1.7. Éjei nagy eső lévén azon reményben mindenütt vizet kapunk a; egyenes útnak mentem, azonban itt nem volt eső és a száraz folyó mederben hiába ásattam vizet nem kaptam, ugy hogy az emberei 1V2 órai járásra mentek vissza egy más mederben víz után melyei keresztül mentünk. Ha ma sem esik talán le kell mennem a tóho Serei Ganiahoz [?] mi nagy kerülő lenne. Utunk D.K. vitt bokro vidéken a száraz medrek körül nagy ákáczokkal, vad csak anti lopok mutatkoztak. A bokrok mind kizöldültek a mián .line semmi kilátás. Elvagyok látva 24 — 25 napi eleséggel. Fswe nag: eső. Duali jelenti ökreim elvesztek. 1514. 88. Ab. 6.2 h 8.15 ab 9.15 an 9.56 Reggel Duali jelenti az ökröket megkapták de egy emberen Saburi h Balos elveszett egy teritamaval l?J, a kutya hihetőei vissza ment. A kirongosi még gondolkozott és D-nek vezet szám talán rosszul benőtt köves és homokos dombokon kérésztől 9.56 kor jelenti itt van a viz, a jövő távol van azért itt maradót A száraz viz mederben egyes lukakban kaptunk vizet, és a fü martokon és dombokon szépen kezd kihajtani, a mederben nag basalt sziklák mutatkoznak, és az előttünk fekvő dombokon i vulkanikus munkásság nyomai, a gneis sziklák szét vannak szorv és össze törve és a quarz és gneis homok vulkanikus kövezettí ritkán beborítva. Az éj zivataros de eső nem hul. B. 70.7 T 32 I .. . B. B 70.5 T 34 U 5 et B. 1614. 88. Ab. 5.55 h 7.40 ab 8... h 105 ab 10.8 h 10.57 ab 11.2 an 11.40 7.40 kor a Tibiri forráshoz jöttünk melyben az egész évben vi van. Utunk D.K. a vízválasztón fölfele terrainum mint tegnai sok elhagyott boma nyoma de sem ember sem vad nem mutatkc