Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Pokoly Béla: A Teleki-expedíció és Kelet-Afrika gazdasága

4. ábra. Malom Zanzibárban (György A. idézett müvéből) szeritése. A hehe felkelést (1891—98), a nyamvezik (1892—93) és a csaggák (1892—93) ellenállását csak Németországból küldött nagyobb katonai erősítés bevetésével tudták a németek leverni. Mindazonáltal ezekben az években kezdődött el a kávé és a szizál ültetvényszerű termesztése, amelyek ma Tanzánia legfőbb exportcikkei közé tartoznak. A Teleki-expedíció tehát abban az utolsó időszakban tette meg híressé vált felfedezéseit, amikor Kelet-Afrika még hagyományos exportcikkeivel vett részt a világkereskedelemben. Mint korábban láttuk, az arab kereskedelem révén a kettős gazdaság, azaz az önellátás mellett a külső piacra való termelés már régóta jellemezte Kelet-Afrika térségét. A modern értelemben vett duális gazdaság, a naturálgazdálkodás mellett kibontakozó, külpiacokra való — főként ültetvényes — árutermelés a múlt század végén, Teleki expedícióját követően vette kezdetét. Kelet-Afrika gazdaságához ezekben az években szorosan hozzátartoznak az expedícióból származó bevételek. Mint ahogy a modern nemzetgazdaságokban is fontos szerep jut a turizmusnak, ugyanúgy a korabeli kelet-afrikai utazások nem elhanyagolható bevételi forrást jelentettek a helyi gazdaság számára. Számítások szerint Teleki expedíciójának költsége mintegy 40 kg aranynak, azaz több mint félmillió mai USA dollárnak felelt meg (Erdélyi L., 1977). Mint láttuk, Teleki útja azon vállalkozások közé illeszkedik, amelyek az utolsó ismeretlen afrikai területeket tárták fel a külvilág számára. Tekintettel arra, hogy expedícióját nem a gyarmatosító hatalmak szolgálatában vezette, hanem azt — a vadászszenvedély mellett — inkább a puszta felfedezés vágya motiválta, közvetlen gazdasági hatását a térségre nem szabad eltúlozni. Időpontja jószerével véletlenül esett egybe Kelet-Afrika történelmének fontos évszámaival. A vállalkozásnak elsősorban természettudományi, néprajzi vonatkozásai hívták fel magukra a tudományos világ figyelmét. A Rudolf-tó felfedezése, a belső területeken talált vulkánosság, új népcsoportok megismerése — az igazán jelentős térképészeti munkával kiegészülve — mégis olyan ismeretanyagot alkotnak, amely szervesen illeszkedik Kelet-Afrika gazdaságtörténeti folyamatába. Pokoly Béla MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatal Budapest Kossuth tér 11. H— 1055 IRODALOM Africa, South of the Sahara (1986) —Europa Publications Limited, London BAUMHÖGGER G., DARGEL J., FRÜHLING G., HOFMEIER R., SCHIESS M., (1981): Ostafrika Reisehandbuch, Kenya —Tanzania, 3. Auflage, Frankfurt am Main BÜTTNER K. (1959): Die Anfänge der deutschen Kolonialpolitik in Ostafrika - Berlin/DDR The Economic Intelligence UNIT (EIU, 1986): Country Report No. 4: Kenya, London Encyclopaedia Britannica (1974); Macropaedia Vol. 6.: East Africa History — Chicago ERDÉLYI L. (1977) : Teleki Samu Afrikában - Bukarest GYÖRGY A. (kb. 1900) : Afrika földrajzi és népismei leírása Budapest HÖHNEL L. (1984): Teleki Sámuel gróf felfedező útja KeletAfrika egyenlítői vidékein 1887 — 1888-ban — Budapest HOPSON A. J. (1982) : Lake Turkana. A Report on the Findings of the Lake Turkana Project 1972-1975. Vol. 2 of 6 Volumes, London Meyer's Enzyklopädisches Lexikon, Bd. 13 Kenia (1975) — Mannheim OLDEROGGE D. A., POTECHIN J. J. (1954): Narodü Afrik i — Moszkva PRÓBÁLD F., SZEGEDI N. (1983): Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza — Budapest SÍK E. (1964) : Fekete-Afrika története T. - Budapest TELEKI'S EXPEDITION AND THE ECONOMY OF EAST AFRICA The paper attempts to bring to light the economic aspects of Count Samuel Teleki's East African expedition of 1887/1888. Set in an historical frame, it points out that Teleki was in the service of no European power. The lack of a colonizing objective had favourable effect on the scientific results of the venture. Expeditions in Teleki's days pumped on the order of half a million dollars each time in the local exonomy. Present-day tourists, awed by the wonders of East Africa, first seen by Europeans little over a hundred years ago, provide a major source of the region's economy. And although the physical geographic and ethnographic findings of Teleki's expedition greatly outweigh those connected with the region's economy, some of the discoveries (like Lake Rudolf/Turkana with its potential fishery, the inland volcanism along the Rift Valley) fit in the process that led to the recognition of the economic resources of East Africa.