Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Farkas Edit: A Teleki-expedíció botanikai eredményei

Schweinf., Conyza telekii Schweinf, Aeschynomene telekii Schweinf. és Triumfetta telekii Schweinf. Legismertebb ezek közül a Kenya-hegyen 3—4000 m magasságban megtalált Lobelia telekii Schweinf., ill. a Senecio telekii (Schweinf.) O. Hoffm. (eredetileg Erigeron telekii Schweinf.), amelyet minden bizonnyal maga Teleki gyűjtött a Kilimandzsárón 4960 m magasságban. Érdemes megjegyezni, hogy a kárpáti havasokon élő, de ritkán a Bükkben is előforduló telekivirág, a Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. nem az Afrikakutató Teleki Sámuel grófról kapta a nevét, hanem Erdély hajdani kancellárjáról, a híres marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítójáról, gróf Teleki Sámuelről (KÓSA G. 1984). Höhnelről 1 nemzetséget és 11 fajt neveztek el. A Höhnelia Schweinf. nemzetség a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, eddig 2 faja ismert Kelet-Afrikából (WILLIS, J. C. 1985). A Helichrysum höhnelii Schweinf, Echinops höhnelii Schweinf. és a Maerua höhnelii Schweinf. kétszikű zárvatermő virágos növények. A Polytrichum höhneli C. Müll., a Dicranum höhneli C. Müll., a Neckera höhneli C. Müll., a Neckera höhneliana C. Müll, és a Hypnum höhneli C. Müll, lombosmohák, a Plagiochila höhneliana St. és a Porella höhneliana St. májmohák. A Ramalina hoehneliana Müll. Arg. pedig egy kb. 60 cm hosszan csüngő kéreglakó bokroszuzmófaj, amelyet a Leikipia-fennsíkról írt le MÜLLER ARGOVIENS1S 1890-ben. Azóta trópusi Afrika több pontján is megtalálták (KROG, H.—SWINSCOW, T. D. V. 1976). Az expedíció növényfajainak nevében sokszor az a földrajzi név lelhető fel, ahol először gyűjtötték be őket. A Leikipia-fennsík neve 6 moha és 1 virágos faj nevében is szerepel. Ilyenek a Bartramia leikipiae C. Müll., Barbula leikipiae C. Müll., Trichostomum leikipiae C. Müll., Orthotrichum leikipiae C. Müll., Earbronia leikipiae C. Müll. és Anomodon leikipiae C. Müll, mohák, és a virágos Crossandra leikipiensis Schweinf. A Kilimandzsáró 5 növénynévben fordul elő. A lombosmohák közé tartozik a Pterogonium kilimandscharicum C. Müll., míg a Cluytia kilimandscharica Engler, a Protea kilimandscharica Engler, a Swertia kilimandscharica Engler és a Heiichrysum kilimandjari Oliv, kétszikű virágos növények. Kenia és Ndoro 4—4 faj nevében szerepel: az Angraecum keniae Krönzlin — orchidea, a Brachystema keniense Schweinf. és a Hypericum keniense Schweinf. kétszikű zárvatermő növények, a Bryum keniae C. Müll, pedig egy lombosmoha faj. Az Aeolanthus ndorensis Schweinf., a Rhinacanthus ndorensis Schweinf., a Cuscuta ndorensis Schweinf. és a Calanchoe ndorensis Schweinf. mindnyájan virágos növények. A Meru nevét 2 moha: a Bryum meruense C. Müll, és a Barbula meruensis C. Müll., Dsaggáét pedig 1 májmoha, a Plagiochila dschaggana St. viseli. A Kenya-hegy felső régiójának egyik legszebb virágos növényét Telekiről nevezték el. A képen látható Teleki-lobélia (

Lobelia telekii) körülbelül egy méter magas (Balázs D. felvétele) A 2. táblázatba foglaltuk össze a gyűjtések eredményeit. A gyűjtőhelyeket a Höhnel-napló alapján csoportosítottuk az expedíció időrendjét követve. A leggazdagabb gyűjtést és a legváltozatosabb flórát a Kilimandzsáró és a Leikipia-fennsík mutatja. Itt a legmagasabb a fajszám, 80, ill. 75, s ezekről a helyekről ráadásul majdnem minden növénycsoportból van adat. Érdekes probléma a gyűjtő valódi személyének tisztázatlansága. Amennyire az irodalom alapján következtetni lehet, a gyűjtéseket általában Höhnelnek tulajdonították. A gyűjtési adatok között a gyűjtő helyén háromféle jelölést találhatunk: 1. Höhnelt magát, 2. Höhnelt, mint a Teleki-expedíció tagját, vagy 3. a Teleki-expedíciót. A külön cikkben is publikált zuzmóadatok (MÜLLER, J. 1890) alapján arra is gondolhatunk, hogy Höhnelnek lehetett botanikai gyűjtőnaplója is, mivel az adatok között a gyűjtő neve után gyűjtési szám is szerepel.