Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei

0—9. Torina dűlő „A Kamenya dűlőtől Ny-ra fekszik, a fehérvári országút mellett. Itt hajdanában, amikor a földmívelésnek legkiterjedtebb ágát a marhatenyésztés jelentette, marhaállás volt, ezért kapta a hely a délszláv tor-torina szóból a magyarul marhaállást jelentő nevét. — Ezt a dűlőt Ratosova dolinának is nevezik egy Ratos nevű rablóról, aki egykor e völgyben tanyázott. A Ratosova dolina magyarul Ratos völgyét jelenti." (Érdy J. 1864.) 0—10. Kamenya dűlő (szí'ntó) „Magyarul köves dűlc't jelent. A hasonló nevű dűlőúttól Ny-ra terül el a fehérvári országút mentén. — E térségen, s az átellenben levő Szelistye dűlőn valaha, tán még a iómaiak korában és a tatár pusztítás előtt, helység létezhetett. Erre mutatnak azok a kisebb-nagyobb építőkövek, amelyek a szántáskor a földből kifordulnak, s ezen kövekről nyerte a Kamenya a nevét." (Érdy J. 1864. ) 0—11, Kamenya dűlő (rét) „A kamenyai (kamenarai) szántóföldek aljában, a szelistyei rétektől a Bentai-csatorna választja el. Nevét illetően a hasonló nevű szántóföldnél felhozottak erre is alkalmazhatók." (Érdy J. 1864.) 0—12. Szelistye „Magyarul faluhelyet jelent, s mivel a nép hite szerint itt hajdanában falu volt, azért nyerte el a Szelistye nevet." (Érdy J. 1864.) 0—13. Szelistye dűlő „A Velika dionicza és Kamenara (v. Kamenya) szántóföldi dűlők közötti rét, délről a bentai út határolja, északon a Fekete Sas fogadóval szomszédos." (Érdy J. 1864.) 0—14. Postina dűlő „Magyarul: Posta dűlő. A Benta major feletti térségen fekszik. Nevét onnan kapta, hogy hajdanában Érden posta lévén, ezen földek a postaállomáshoz tartoztak, annak jövedelmeztek." (Érdy J. 1864. ) 0—15. Dugacska dűlő „A Groblye dűlőtől Ny-ra a bentai és szelistyei rétekig terjed. A „dugacska" délszláv szó, magyarul hosszút jelent, ami a dűlőnek a többinél hosszabb voltát fejezi ki." (Érdy J. 1864.) 0—16. Zanovet dűlő „D-ről a battai határ, Ny-ról a Bentai rét határolja, K-en a Megyunka dűlő alatt, a hajdani római út mentén fekszik. Neve a „zano vetam" délszláv szavakból ered, ami magyarul azt jelenti, hogy valaki „egy tárgynak elmondásával többször és ismételten alkalmatlankodik". Ilyenkor szokták ezt a kifejezést használni, hogy menekülj: „ne moj zano vetat mené". Ez a dűlő — jobbágyi birtok lévén — soha vagy csak ritkán pihent, lehet, hogy ezért nyerte a Zanovet nevet." (Érdy J. 1864.) 0—17. Megyunka dűlő (szántó) „A hasonló nevű szőlősdűlő szomszédságában. D-en a battai határtól K felé fekszik, Ny-on a római útig lejt. Elnevezésének magyarázata a Megyunka szőlőskertnél." (Érdy ./. 1864.) 0—18. Megyunka dűlő (szőlő) A Sánc-hegytől D-re eső területet Megyunka néven legkorábban az 1826-os Duna-térkép említi (Szfv. ÁL.), de szerepel az Érdi földkönyvben is (1856. Szfv. ÁL.). Érdy J. (1864) a Pesty Frigyesnek küldött jelentésében így részletezi: „K-en a Sánczi dűlővel, D-en a battai határral, NY-on a hasonló nevű szántóföldekkel, É-on pedig a Hegy dűlővel határos. Illír (délszláv) nevét azokról a „hun halmokról" nyerte, melyek területén ma is láthatók. Megyunka magyarul: halmok közti térséget jelent. Ezen a térségen zajlott le Attila nevezetes csatája a rómaiakkal." Horváth Lajos a következő megjegyzést fűzte Érdy szavaihoz: „Az érdi Attila várának nevezett Duna melletti dombon koravaskori, nagy kiterjedésű földvár található, az Érd és Százhalombatta közötti 122 halom kora vaskori sír." ( Dercsényi I.) 0—19. Sánczi dűlő „Szőlőskert. A battai határral szomszédos, s a Duna folyó és a Duna dűlő fölött emelkedő hegy lapályos tetején terül el. Nevét a máig is ott látható régi római földsáncolattól kapta." (Érdy J. 1864.) 0—20. Sánc-hegy A Kakukk-hegy (érdi magaslat) folytatása D felé Százhalombatta irányába. A különböző topográfiai térképeken Sáncz-hegy, Sántz-hegy vagy a német Schanzberg alakban szerepel. Tszf. magasságát 162—164 m-ben adják meg. Meredek löszfallal szakad le a Duna felé. Nevét először Anonymus Gestájában olvashatjuk. Ugyanő ír arról is, hogy helyén egy Potentiana elnevezésű vár állt. Kézai szerint (II. fej. 3. §.) Potentiana civitas v. Potentia, itt gyülekeztek a longobárdok. Az általa feljegyzettek a környék lakói előtt ismertek voltak, történelmi tényként fogták fel őket. A nép véleményét jól tükrözi egy 1743-ból való határjárási jegyzőkönyv, melyben a tanú „Potentia Sánczának alsó végét tudja Battát és Érdet elválasztó határnak lenni." Érdy^ János (Luczenbacher) szerint Potentiana város Érd—Hamzsabég magaslatán állott, „a még most is fennálló barbár sánezok mögött." „E város (Potentiana) — írja — nagy tért foglal el, mely most szőlőkkel van borítva, egyik oldalát a Duna meredek partja környékezi, másfelől magas földsánczokkal van bekerítve, melyekről megismerhető, hogy az egész tér kőfallal volt bekerítve." (Kereskényi Gy. 1874. ) Kereskényi Gyula érdi plébános 1872-ben végzett itt ásatásokat, s nagyobb mennyiségű római kori