Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Tudományos konferencia a Teleki-expedíció centenáriumán (Kubassek J.)

TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A TELEKI-EXPEDÍCIÓ 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Érd városa harmadik alkalommal adott otthont országos jelentőségű tudományos tanácskozásnak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Földrajzi Gyűjtemény által közösen szervezett konferencia a legjelentősebb magyar felfedező utazás, Teleki Sámuel Kelet-Afrikába vezetett expedíciója 100. évfordulója alkalmából átfogó képet adott a vállalkozás előzményeiről, körülményeiről és eredményeiről. Az 1987. május 29-én és 30-án lebonyolított rendezvénysorozat előadóülését Mógor Béla tanácselnök nyitotta meg. Beszédében kihangsúlyozta: ,,Az Érd városa által otthonra lelt, széles körű társadalmi összefogás eredményeként született Magyar Földrajzi Gyűjtemény a Magyar Földrajzi Társaság közreműködésével és támogatásával 1983 óta kimagasló és egyedülálló tevékenységet végez a magyar geográfia és tudománytörténet emlékeinek felkutatása, ápolása és közkinccsé tétele ügyében. Lelkes pedagógusok, egyetemi oktatók, diákok, munkások önzetlen társadalmi munkában gyarapítják a Gyűjtemény anyagát, segítik az intézmény munkáját. A Múzeumbarát Kör előadásai a természettudományos ismeretterjesztés bázisaként nagyszámú érdeklődőt vonzanak. Érd város kulturális életének és közművelődési munkájának is fontos tényezője a múzeum, mely kiállításaival, előadásaival és rendezvényeivel országos, sőt némely vonatkozásban nemzetközi jelentőségre tett szert." A tanácselnök külön kiemelte: ,,A múzeumi évkönyv helytörténeti vonatkozású írásaival a lakóhelyhez, a szülőföldhöz való kötődés érzését is erősíti az olvasókban." Az előadóülésen megjelent Hatvani Istvánné, az MSZMP Érd Városi Bizottságának titkára és Szalkay Sándor, a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője. A Magyar Földrajzi Társaságot dr. Pataki Béla Pál titkár és dr. Dénes György jogtanácsos képviselték. A Magyar Rádió részéről Bujtás Amália szerkesztő-riporter, a Magyar Televíziótól Sáfrány József operatőr vett részt a tanácskozáson. A 7. számú Általános Iskola úttörőcsapata Teleki őrsének tagjai virággal köszöntötték a konferencia vendégeit. A tanácskozás első előadója, dr. Gábris Gyula kandidátus, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa a Teleki-expedíció nemzetközi jelentőségére mutatott rá, összevetve Teleki Sámuel és Höhnel Lajos megfigyeléseit a kortárs kutatók, K. von Decken, Krapf, Rebmann, Burton és Denhardt eredményeivel. Kiemelte, hogy Höhnel látrajzai, helymeghatározásai és nyomtatásban megjelent térképei kartográfiai tekintetben felülmúlják az előző munkákat. Dr. Krizsán László kandidátus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa levéltári kutatásai során arra a feltételezésre jutott, hogy Teleki Sámuel utazásának hátterében valószínűleg Rudolf trónörököstől származó gyarmatosítási szándék húzódott meg. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy szerinte Telekinek nem volt megfelelő előképzettsége, és minden felkészülés nélkül indult útnak. Nem vitt magával szakértőket, mint a kortárs Széchenyi Béla, aki 1877-ben geológus, térképész és nyelvész szakemberek kíséretében indult útnak Kínába. Krizsán László igen elmarasztalóan értelmezte, hogy Teleki Sámuel karavánja több alkalommal is harcba bonyolódott a bennszülöttekkel, s többen életüket vesztették. Dr. Krizsán László előadását élénk vita követte. Dr. Sárkány Mihály etnográfus (MTA Néprajzi Kutató Csoport) felvetette, hogy szerinte helytelen párhuzamot vonni a XIX. század második felében jórészt már feltárt Ázsia és az ugyanabban az időben A konferencia elnöki asztalánál balra Hatvani Istvánné, középen dr. Kubassek János és jobbra a megnyitóját tartó Mógor Béla