Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Horváth Gergely: Stein Aurél, Belső-Ázsia nagy magyar kutatója

Stein Aurél levele Perzsiából Cholnoky Jenőnek, a Magyar Földrajzi Társaság elnökének (a Magyar Földrajzi Gyűjtemény archívumából ) &H4*4&>6! ^t^t^Á(Vt,r*t^L£^^£

'nJ>ta-^uri i^AetM^^r^i ^fci',,./<&£^/ f fCen/tst, sUőntíUteSqf a. -MUl&v&Jít fo&fcugt' 70*4*Mau^j**, TawiiÄf^ dt -na^&4£fiM&*2 ~é£**£4ki~ sfeMeLfctAüU m^e^AC etette shvtj'&duu<?d&-. <£--**7/- "S / / "y f fedezett fel, amelyeket később éppen Stein tárt fel a régész alaposságával. Ezek voltak tehát Stein útjának közvetlen előzményei. A nagy expedíciók Mi vonzotta a fiatal, de már ismert tudóst a kietlen sivatag és jeges hegységek világába? Az a meggyőződés, hogy itt az emberiség történelmének fontos eredményeire bukkanhat. Mint maga írja első útjáról: „Utazásom főczélja az volt, hogy... Khínai-Turkesztán nagy sivatagjának régi városromjait rendszeresen tanulmányozzam ... ásatásaim közben igen sok olyan új anyag került felszínre, ami tüzetes tanulmányok során világot fog vetni azoknak a belső-ázsiai területeknek ókori történelmére cs hajdani műveltségére. . Hiszen a száraz Belső-Ázsia valamikor fejlett oáziskultúrák és rövidebb-hosszabb ideig fennálló nomád birodalmak színtere volt, és itt vezetett kelet és nyugat között a Föld egyik legősibb kereskedelmi útvonala, a „Selyem útja" is. Stein fel akarta tárni, milyen népek és birodalmak éltek itt a történelem folyamán, milyen politikai és természetföldrajzi okok vezettek pusztulásukhoz, és nem utolsó sorban meg akarta menteni azokat a régészeti emlékeket, amelyeket még egyáltalán lehetett. Bár a Brit Birodalomnak is érdeke volt BelsőÁzsia feltárása, Stein mégiscsak hosszú évek eltelte után kapta meg Lord Curzontól, az akkori alkirálytól az engedélyt, az egyévi szabadságot és a szerény 9000 rúpiás támogatást útjához. Csekély felszereltségű expedíciója 1900 májusában indult útnak. A Pamírt átszelve leereszkedett a Tarimmedencébe, és megkezdte a romvárosok (Nija, Endere, Dandan-Öjlik stb.) feltárását. Az elhagyott falak között fantasztikus gazdag régészeti anyagra talált, köztük páratlanul értékes irásos emlékekre. Közben jelentős térképezési munkát is végzett, és útja végén még azt is leleplezte, hogy a korábban Európába került és ott a kutatók körében oly nagy