Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Magyar nevek a Föld térképén. II. rész. Településnevek

Józseffalva (Vorniceni) Az öt falu közül a legdélebbi fekvésű, Bukovina és Moldva határán létesült 1785-ben. Nevét Mária Terézia fiáról, József főhercegről kapta. 1930-ban 1163 lakója volt (543 magyar, 560 román, 40 német, 18 zsidó, 2 egyéb). A falu 1939 májusában porig égett, de részben újjáépítették. Fontosabb forrásművek : Csupor Tibor: Mikor Csíkból elindultam. A bukovinai székelyek élettörténete — Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987 Lőrincz Imre: A bukovinai Istensegítstől a völgységi Majosig — Magvető, 1987. Szabados Mihály: Egy telepítés tanulságai — Magyar Szemle, XLI. köt. 3. (169), 1941. szept. b) Moldvai magyar településnevek A magyar népcsoportok moldvai jelenléte — Domokos Pál Péter kutatásai szerint — 1225-tel kezdődik. A történeti előzményekhez tartozik, hogy 1086-ban Erdély délkeleti szomszédságában kunok telepedtek le, és a Kárpátokon átkelve többször betörtek Magyarországba, raboltak és pusztítottak. Ellenük védekezésül 1211-ben IT. Endre német lovagokat hívott be és telepített le a Kárpátok mindkét oldalára, de mivel azok független kis német államot akartak alapítani, királyunk 1225-ben kiűzte őket. Helyüket magyar határvédők foglalták el, s így kerültek Moldvába az első magyar telepesek. A kunok megtérítésére magyar dominikánus szerzetesek keltek át Moldvába és 1227-ben megalapították a milkovi püspökséget, ahova újabb magyar csoportok költöztek át Erdélyből. A tatárjárás elől 1238-ban 40 000 kun család menekült el a DunaTisza közére, helyükre később Balkánról román népcsoportok vándoroltak. Moldvában a magyar nyelvű csoportok fennmaradását elősegítette, hogy katolikus vallásuknál fogva elszigetelt tömböket alkottak a keleti ortodox hitű románság között. A nép gondozásában, hagyományaik megőrzésében nagy szerepet játszottak a falvak plébánosai. Az 1646-ból származó ún. „Codex Bandinus"-ban mintegy húsz magyar nevű helység szerepel, mint például Szabófalva, Tamásfalva, Forrófalva stb. Az évszázadokon át Moldvában élt magyar népcsoportok mellett 1764-ben újabb magyar települések alakultak. Ekkor volt a tragikus „madéfalvi veszedelem", melyről a bukovinai székely falvak kapcsán már szóltunk. A moldvai magyarság lélekszáma 1839-ben Petras Incze János pusztinai plébános összeírása szerint 57 300 volt. 1929-ben a népdalgyűjtő úton járó Domokos Pál Péter a magyarul beszélők számát 80 000-re becsülte. Ugyancsak az ő közlése szerint 1946—47-ben még száznál több magyar nyelvű iskola volt Moldvában. Ezek többsége néhány év múltán megszűnt, az utolsó magyar nyelvű állami iskolát 1960-ban Lécpeden látta. A moldvai magyarság történetével, nyelvével, folklórjával a XIX. és a XX. században sok kutató foglalkozott, térképek is készültek a települések földrajzi elhelyezkedéséről. Részben adatok hiánya, részben helyszűke miatt az egyes helységek leírását mellőznünk kell, a mellékelt térképen azonban feltüntettük a jelentősebb magyar nevű településeket. Ezek ma már történelmi helynevek, mivel az új térképeken nem találhatók meg. Fontosabb forrásművek : Ballagi Aladár: Magyarság Moldvában — Földr. Közi. 1888. Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság — Csíkszereda 1931, Kolozsvár 1934, 1941 Domokos Pál Péter: ,,. . .édes Hazámnak akartam szolgálni. . ." — Budapest, 1979 Gegő Elek: A moldvai magyar telepekről — Buda, 1838 Jerney János utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett — Pest, 1851 Lükő Gábor: Havaselve és Moldva népei a X—XII. században — Ethnographia—Népélet, XLVI. 1935. Rubinyi Mózse: Tanulmányok a moldvai csángókról — Földr. Közi. 1906 * * * Ezúton mondok köszönetet Káka Rozáliának, Dojcsák Győzőnek és Prágay Dezsőnek a magyar településnevek feldolgozásához, ill. a kézirat lektorálásához nyújtott önzetlen segítségért. Balázs Dénes A FÖLDRAJZI MÚZEUMI TANULMÁNYOK kiadványsorozatnak eddig négy füzetejelent meg. Az első, 1985-ben kiadott szám elfogyott, a 2—4. szám megvásárolható a Magyar Földrajzi Gyűjteményben (Érd, Budai út 4. 2030) vagy utánvéttel postai szállításra megrendelhető. Ára darabonként 60 forint. Budapesten megvásárolható a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárában (Népköztársaság útja 62.).