Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Gondáné Salánki Márta: A földrajz oktatása a Debreceni Református Kollégiumban 1777—1806 között

geográfiával párhuzamosan, a földrajznak nevezett tárgyban folytatódott.

7 Slnai Miklóst a szintén rendkívül művelt, Göttingában doktorátust szerzett Budai Ézsaiás követte (Szabó J. 1975, — Id. 2. melléklet). Budai Ézsaiás új geográfiájában már egyértelműen a Bél Mátyás féle államismei irányzatot követte, de mint erről doktori disszertációja is tanúskodik, nem hagyhatta el a természeti miliő hangsúlyozását a társadalom és kultúra fejlődésére, amely ekkor európai színvonalú, felvilágosodott gondolatnak számított. Tankönyvek és térképek a polgári vagy leíró földrajz oktatására 1777—1806 között Maróthi tankönyveivel kell kezdenünk a sort, hiszen még Sinai idejében is használták azokat. Ó-geográfia: Christophorus Ccllarius: Notitae Orbi Antiqui (Lipsiae Impensis Gleditschi Senioris) I. köt. 1701, II. köt. 1706, benne 21 saját készítésű, művészi kivitelű térkép. Ezen kívül antik szerzők műveit is használta: Pomponius Mela: „De geographia", ókori szerző latin nyelven irt, 3 kötetből álló geographiáját. Strabo: Rerum geographicarum libri XVII. (Geneva, 1687. Vignon 3/602/3/1.), szintén ókori szerző, a Nagykönyvtárban ma is megtalálható művét. Új-geográfia: az „kis-Cellarius" alapján (Tóth B. 1974. 814. p.) Christophorus Cellarius: Scholarum utilitatibus consecrata (Geographia Antiqua iuxta et nova). (2. ábra) Maróthi emellett még a korában híres lexikonokat is használta, pl. I. Ch. Iselin: „Lexicon Basiliense"jét, kortárs műveket, Hugo Grotius: Commentarioulus de stati Foederati Belgii (Hagae Consitum, 1656); Annales et históriáé de rebus Belgiciae (Amstelodamum, 1658). Ismerte J. Hübner: Die Geographie c. munkáját is (Tóth B. 1974. 813. p.). Sinai Miklós az ó-geographiát Cellariusból tanítja, az új-geográfiát „Geographia antiqua et medii aevi" címmel esetleg a tárgy címe alapján az ekkor már ismert Tomka—Szászky: Introductio in orb is antiqui et hodierni geographiam (3. ábra) vagy Junker: Geographia medii aevi c. könyvekből? (Incze A. 1942.)... A haza földrajzát pedig a „Kis Tükör"-ből (4. ábra), amint azt az 1792. évi Tanítók kötelességei.. . világosan leírja (3. jegyzet). Budai Ézsaiás valószínűleg Tomka—Szászky könyveit használta, hiszen ő tett javaslatot az álmosdi tanügyi konferencián annak használatára. A magyar nyelvű oktatás bevezetésével 1801-ben magyar nyelvű ó- és új-geográfiai tankönyv írásával bízták meg, amely azonban nem valósulhatott meg a humanisztikus irányzat győzelme és a latin nyelvűségre való visszatérés miatt. Térképek: Maróthi 17 (!) térképet sorol fel a tanuláshoz. Elsősorban ajánlja J. B. Homann Világatlaszát (Nürnberg, 1726, 126.) és az ehhez tartozó Atlas Methodicus-t (1710. 18.) Sinai térképeit nem ismerjük, de Cellariust haszna, va, valószínűleg ugyanezeket alkalmazta, ez további kutatást érdemel. Igen nagy jelentőségűek Budai Ézsaiás atlaszai, melyeket az ő irányítása mellett a Kollégiumban működő rézmetsző diákok (Erős Gábor, Pap József, Pethes Dávid) készítettek (5. és 6. ábra). Ezek: Oskolai új Atlás Alsóclassisok számára (Debrecen, 1800), Ó-kori Atlás (1802) és az Oskolai magyar új Atlás (1804— (Udvarhelyi K.—Göcsei I. 1973, 37. p; Gulyás 1. 1895, 220. p.). Gondáné Salánki Márta Debrecen Hortobágy u. 1. IV. em. 27. H-4026 JEGYZETEK 1. Ratio Institutionis ex praescripto Conventus Superintendentiae Helv. Conf. Addictorum Trans Tibiscanae die 6. Octobris Anni 1804 habiti per Deputationen! Literariam Almosdini Diebus 27, 28, et 29 Decembris Anni ejusdem Elaborata Congregationi dein Superintendentiali. Anno 1806. diebus 18, et 19. Április Celebratae Exhibita, Ab Ademque Approbata. — Debrecini. Impressit Georgius Csathy, 1807. Nyomtatvány, latin nyelvű 16 lap. 2. Főiskolai tanrend 1798-ból a Debreceni Református Kollégiumban. Iskolatörténeti vegyes iratok (TtREL I. 1. p. 5.). 3. Főiskolai tanrend 1792-ből a Debreceni Református Kollégiumban. Iskolatörténeti vegyes iratok (TtREL I. 1. p. 5.) 4. Gulyás I. 1895. „Annak illusztrálására, hogy könyvét milyen szellemben írta, nem tartjuk érdektelennek idézni előszavának a következő részét: Hány betűk vágynak a Görögöknek, ki találta fel azokat, vajon a H-t betűnek kell-é venni a Deákoknál, hány a név mássá, Jupiternek miért a genitivusa Jovis, az első Monarcha Nimród volt-é vagy más? Mennyire van a föld a holdtól, naptól, forog-é a föld? mind szép gyanítani, tudni még annál szebb. De mindezeknél úgy tartom többet tész a boldogságra azt tudni, hogy hol kelljen keresni a főző fazéknak való földet, a tűznek való kőszenet, törsöt, a puskapornak való kénkövet, a fegyvernek s kézi eszközöknek való értzeket, az épületnek való köveket és a drága gyöngyöket a hamisaktól megkülönböztetni, hogy kelljen gyarapítani és osztán használni is a gyümölcsös és gyümölcstelen fákat, a zöldséget télen is megtartani. . ." 5. Bizottsági javaslat a tanárok jelentésével tankönyvek írására. 1801. aug. 9. Egyházkerületi megerősítéssel. — Egykorú kéziratok. 28 lap. Iskolatörténeti vegyes iratok (TtREL I. 1. p. 5.) 6. Szaktanári vélemény 1801. dec. 10. Lengyel József professzor jelentése Höpfner: Jus Naturae c. tankönyvéről. — Achenwall munkáját követte korábban, most jobbnak látja Höpfner: Natur-Recht der einzelnen Menschen der Gesellschaften und Völker c. munkáját. — Magyarra szeretné fordítani, bár „igen rövid, ennél fogva igen száraz". — Iskolatörténeti vegyes iratok (TtREL I. l.p. 5.). 7. A tanítók kötelességei... 1792. — Iskolatörténeti vegyes iratok (TtREL. I. l.p. 5.) 8. Gulyás I. 1895. 216. p. „Losonczi István: Az szent históriának summája, melyben az Isten anyaszentegyházának, e világ termetesétől fogva, a keresztyén vallásnak elterjedéséig lett dolgai a szent írásból, rövid kérdésekben és feleletekben foglaltatván előadattatnak. És most Magyarországnak kis tükörével, az az' oly könyvecskével, a melly Magyarországnak földét, polgári állapotját és a magyar nemzetnek históriáját summásan kimutatja, a tanulóknak nagyobb előmenetelekre megbővíttetvén kibocsáttatott. Pozsonyban, 1771. Nyomt. Landerer János. — Mihály Petrik e könyvnek az ún. „Kis Tükörnek 1771 —1850 között huszonkét, részint változatlan, részint sokképpen átdolgozott kiadását sorolja fel, s e kiadások közül csak egy van debreceni: 1883-ból, bizonyos mindazonáltal, hogy főiskolánkban, mint majd mindenütt másutt, már ez időpont előtt jóval használatban volt".