Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Gondáné Salánki Márta: A földrajz oktatása a Debreceni Református Kollégiumban 1777—1806 között

rendszere szerint készítette. Linné egész sorozata több kiadásban megtalálható a Nagykönyvtárban, tehát használták is. Hasonló tankönyvnek tekinti Gulyás István Diószegi Sámuel—Fazekas Mihály: „Magyar füvészkönyv-ét (1807), amely szintén Linné rendszerét tükrözi. Gulyás István szerint az alsóbb osztályokban használták. Gáti István: „A természet históriája..." című tankönyvét (Pozsony, 1795) is használhatták (Gulyás I. 1895, 28. p.) A könyvben jó példáját látjuk a haszonelvű gondolkodásmódnak, a gyakorlati élet felé való fordulásnak.

4 Mindezek részleteit adhatták a „História Naturálisának, a természetrajznak, amelybe a linnéi szemlélet szerint a kőzetek országa is beletartozott (természeti földrajz elemei). 1801-ben valószínűleg Domokos Lajos főbíró széles körű tevékenységének, a magyar nyelvű oktatás bevezetésének köszönhetően új, magyar nyelvű tankönyvek írását tervezik.

5 Ebbe a sorba tartozik Szentgyörgyi József fenti tankönyve is. A valószínűleg fizikai földrajzi elemeket is tartalmazó Fizika és Mechanika tankönyv írását Sárvári Pálra ruházták. Az V. tanszék természetbölcseleti oktatásáról csak annyit tudunk, hogy professzora (Lengyel József) többször bírálta Höpfner: „Jus Naturae" c. munkáját. Achenwall művét is követte

6

. A társadalmi környezet tanítása és a kialakuló i tanulói kép Miután a természeti környezetről alkotott tanulói kép kialakítására szolgáló személyi és tárgyi feltételeket végigkövettük, vizsgáljuk meg a társadalmi környezetet ábrázoló „leíró vagy polgári földrajz" oktatásának és ezzel a tanulói kép változásának útját is. Megállapíthatjuk, hogy e tudományág sem önálló a vizsgált időszakunk kezdetén és előzményeiben sem. A történelemmel való együttoktatása a Református Kollégiumban már Bél Mátyás munkásságának ismertté válása előtt jellemző (ld. Maróthi: a földrajz tudományágainak meghatározása). A Debreceni Református Kollégium, mint egységes, felülről lefelé építkező intézmény (az alsóbb részlegek a felsőoktatás kiszolgálói) minden feladatot a lelkész- és tanítóképzésnek rendelt alá. Emiatt az ó- és új-geográfia oktatása a legkorábbi időtől kezdve végigkísér, egészen az Entwurf Kollégiumban történt bevezetéséig (1853). A bibliaismeret, az ókori szerzők és antiquitások ismerete elengedhetetlen tananyag volt, így ezekhez feltétlenül szükség volt a bibliai és római—görög helyszínek ismeretére ; az ó-geográfiára. A „jelenkori'"'' történelem oktatása viszont megkívánta a Föld korabeli képének ismeretét (városok, kereskedelmi útvonalak, termékek), vagyis az új geográfiát. 3. ábra. Tomka—Szászky J. 1777-ben megjelent tankönyvének címlapja (A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára U. 454. jelzet alatt) IOANNIS TOMKA SZASZKY, INTRODVCTIO I N ORBIS ANTIQVI ET HODIERNI GEOGRAPHIAM, IN DVOS TOMOS DIVISA, (A'ORVM PRIOR C0NTINET, CVM PRAECOGNITIS, EVROPAM, POSTERIOR ASIAM, AFRICAM, ET A1VLERICAM. PLVRIMIS IN LOC1S EMHNDATA, NOVISQVE AVCTA SVPPLEMENTIS, OPERA AC STVDIO IOANNIS SEVERIN!". EDITIO ALTERA. POS0N11 et CJSSQVlAE. IMPENSIS IOANNIS MICHAELIS LANDERER, M ne CL XX vi I. ser -jcUp/it Jà