Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Teleki Pál bíráló megjegyzései Benyovszky Móric Japán környéki utazásáról

A „forestaff" (irányzóbot), a navigációban nem használatos kifejezés, a hagyományos, Jákob botja néven ismert eszközt fedheti. Alkalmas volt a Nap vagy bármely égitestnek a látóhatár feletti magasság-meghatározására, így a földrajzi szélesség mérésére. A XVII. század végéig használták. (Ifj. Bart ha Lajos) 7. A Hadley-féle kvadráns a ma is használatos tükrös szextáns előfutára. A XVIII. század közepén terjed el, így valóban nem valószínű, hogy Benyovszky Móric használhatta. (Ifj. Bartha Lajos) 8. Memoirs and Travels, I. köt. IX. o — Vö. King: Voyage r. the World, II. 505. (T. P.) 9. Teleki Pál kizárólag kartográfia-történeti szempontból vizsgálta Benyovszky útját (B. D.). 10. Az alábbi részletek Teleki művének 158 — 159. oldalán találhatók. Jezo a mai térképünkön Hokkaido, a Kurilok Kurilszigetek néven szerepelnek. Mint említettük, Teleki nem foglalkozik Benyovszky menekülésének első részével, a feltételezett Bering-tengeri úttal. Az elemzést a Kuril-szigetekkel kezdi, mintha a lázadók Bolsereczkből jövet erre folytatták volna útjukat (B. D.). 11. Memoirs and Traveles, 1790. I. 286 - 292 - 296. (T. P.) 12. Nem valószínű, hogy Madagaszkáron veszett el. Nagy szenzáció lenne, ha valahonnan előkerülne (B. D.). 13. A nagy táblázatos kimutatást helyhiány miatt nem közölhetjük. Arról a 22 szigetről van szó, melyek Kamcsatka déli végétől, a Lopatka-foktól DNy-ra sorakoznak (Kuril-szigetek). B. D. 14. Teleki táblázatban ismerteti Benyovszky adatait arról a 6 szigetről, melyek Jezótól (Hokkaidótól) ÉK-re fekszenek (Kunasir stb.). B. D. 15. Légua a spanyolok és portugálok által használt távolságmérték (mérföld). Egy tengeri légua (legua maritima) 5555,55 méter, a szárazföldi legua 5572,7 méter (B. D.). 16. Ez a két sziget ma is ilyen néven szerepel a térképen. Benyovszky nem járt az Amur torkolatánál, a Teleki által „feltűnően helyesnek" ítélt adatokat más forrásból szerezte. Nem állja meg a helyét Csinády Gerő azon állítása sem, hogy Benyovszky tisztázta : Szahalin nem félsziget, hanem sziget (Magyar utazók, földrajzi felfedezők, Tankönyvkiadó, 1973). A Teleki által bemutatott, Benyovszky utazását megelőzően készült térképek (D'Anville, 1752; Buache, 1754 stb.) Szahalint egyértelműen szigetként ábrázolják, bizonytalan viszont Jezo (Hokkaido) nyugati határa. (B, D.) 17. Részletek az atlasz 151 — 153. oldalán található ismertetésből (B. D.). 18. Mai írással: Tosa város Shikoku szigetén (B. D.). 19. Jankó János nem tudta, hogy mennyire volt képes Benyovszky a maga földrajzi helyzetét megállapítani, és pontosnak tételezi fel azon hosszúsági és szélességi különbséget, melyet a napló Tousára és Takasimára nézve ad. így aztán az utóbbival Kiusu keleti partjára jut, „melynek egyik magas hegyét Takasimának hívták". Azt hiszem, hogy ez nem lehet más, mint Takayama, Ozumi öblében. Ily hibás föltevésekből kiindulva természetes aztán, hogy Jankó így kiált fel : „Hol feküdt Takasima szigete, ezt ma sokkal nehezebb eldönteni, mint minden egyebet Benyovszky utazásában". Ezek után, azt hiszem, bátran mellőzhetem okadatolásait (T. P.) 20. Teleki ezután táblázatos összeállításban közli Benyovszky utazási naplójának adatait 1771. július 16-tól augusztus 9-ig, tehát a már említett Tousa (Tosa) városig. Július 16-áról ezt írja: „Horgonyon egy szigetnél, a melynek nagyságát nem ismertetik. Az északi parton egy öböl kis patakkal. A sziget lakatlan. Terem rajta egyebek közt banana is." (B. D.) 21. Pasfield Oliver, 1893, 48. o. (T. P.) 22. Jankó: idézett mű 25—26. — Bizonyítékai: 1. Az adott szélesség és hosszúság alatt sziget nem található. 2. Benyovszky már előbb érintett egy szigetet, melyen japáni befolyás nyomait észlelte. 3. E szigettől Usilpatcharig déli irányt követett. — Ezekre nézve megjegyzem: 1. Ezen bizonyíték a Benyovszky által elkövethető természetszerű mérési hibáknak nemismeréséből származik. 2. Erre nézve semmit sem találtam az eredeti kiadásban. Egy szigetet — melyen japáni elhagyatott halásztelepeket találtak s mely bizonyára Hahijo-sima — Liquor után érintettek. 3. Itt Jankó összetéveszti a Current és Curs (áramlat és követett irány) szavakat, illetve értelmüket; előbbi állandóan déli, a hajó iránya Ny (T. P.). Ha igaz, hogy Benyovszky banánt látott a szigeten (vö. 20. lábjegyzet), akkor Víz-sziget biztos nem lehet a Kurilok közt, mert ott nem terem meg a banán (B. D.). 23. A hajónapló szerint július 28-án DNy-ról szárazföldet láttak. Továbbhajózva, hajnalban Usilpatchar öblébe értek (B. D.). 24. A korvetta (corvette) angol értelmezés szerint vitorlás hadihajó, míg a bark három vagy több árbócos vitorlás hajó (B. D.). 25. Az atlasz 154. oldalán. Formoza ma Tajvan (Taiwan), LiuKiu pedig Ryu-Kyu (Nansei)-szigetek néven szerepel térképeinken (B. D.). 26. Memoirs and Travels, I. 420-422. IL 1 -22. Pasfield Oliver: Benyowsky, 331 -346. (T. P.) 27. A Tateisi öböl Kutsi-no-simán s az Ohoki-ura Naka-nosimán egészen jól összeegyeztethetők azzal a vázlattal, melyet Benyovszky a nevezett öbölről közöl (T. P.). 28. Kivonat Benyovszky naplójából (Nicholson II. 22 — 25.) T. P. 29. Wirth: Gesch. Formosas, 100. — azt hiszi, hogy Klai-tól D-re 45 km-nyire fekvő névtelen öbölben (T. P.). 30. Pasfield Oliver (378. o.) azt hiszi, hogy Tanasoa= Tamsuy, melyet Benyovszky megtámadott, mint azt a Mauritius kormányzójához írott jelentésében olvashatjuk és hogy később, szükségesnek látva ezen támadást letagadni, találta ki ennek helyébe Xiaguamay ostromát. Én nem hiszem, hogy Tanasoa = Tamsuy, hanem ellenkezőleg azt, hogy tényleg a khinai parton feküdt, a mely 2 és fél foknyira fekszik Formoza keleti partjától nyugatra, a mi megegyezik Benyovszky hosszkülönbségeivel. (T. P.) Hazai és külföldi atlaszok, autó-, város- és turistatérképek, valamint földgömbök nagy választékát kínálja a Kartográfiai Vállalat földgömb- és térképboltja 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 37. A metró Arany János utcai megállójától 2 percre. Tel.: 126-001 CARTOGRAPHY