Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Benyovszky Móric életének amerikai vonatkozásai

I Stil er et ten t fr s <• íi ) I i> I o r » il •• âéîi rézsűi *** l.,Kl8Ttrtiu„li .«ja Unit» TTTp-H XÀNTUS JÁNOS 1858 t-V­4 1? Xúntus János térképe Kaliforniáról 1858-ból gatást is adott. így került Madagaszkárra, ahonnan — mint ismeretes — végül is kegyvesztetten tért vissza Párizsba. Amikor ez történt, Amerikában már zajlott a füg­getlenségi háború, amelybe a menekült lengyel barátai is bekapcsolódtak. Benyovszky érdeklődéssel figyelte az eseményeket, de szimpátiája egyenlőre csak abban jutott kifejezésre, hogy az amerikaiak megsegítésére induló francia önkéntesek közé be­juttatta az ugyancsak Franciaországban élő Ferenc nevű öccsét, míg maga a francia hadseregben vállalt tisztséget. Ezt látta el még 1779 elején is, amikor visszakerült Párizsba Ferenc is, aki angol fogságba esett, de megszökött. Ekkor Móric elintézte 12 , hogy most már mint hadnagy folytassa az amerikai há­háborúban való részvételét Lauzun 13 seregében. Ő azonban ennél többet is csinált, mert 1779. szep­tember 2-án memorandummal fordult a Kongresz­szushoz, amellyel az hosszasan foglalkozott, és az ügy közel egy évig tartott, miközben Móric hazatért Magyarországra egy nagyvonalú gazdasági tervvel, amely kitűnő volt ugyan, de korát messze megha­ladta, s így nem sikerülhetett. Ezután Móric visszatért a francia hadseregbe, de most már ő is ténylegesen be akart kapcsolódni az amerikai háborúba. Úgy nézett ki, hogy az si­kerülni is fog neki, mert 1781. szeptember 22-én a következőket írta az ugyancsak a francia hadse­regben szolgáló legfiatalabb öccsének, Emánuel­nek 14 : „Ezennel értesítelek, hogy mint dandártá­bornok, királyom részéről kineveztettem 3000 em­ber parancsnokául, akik Amerikába fognak kül­detni". Akkor tehát felcsillant előtte a remény, hogy ő is jelentős szerephez juthat Amerikában, mint lengyel barátai, de a király végül is másként döntött. Ezt a döntést ő már képtelen volt elfogadni, ezért először levélben, majd személyesen is felkereste az Egyesült Államok Párizsban élő képviselőjét, Ben­jamin Franklint, 15 hogy felajánlja szolgálatait. Erről egyebek között Franklin két ajánlólevele, az egyik az Egyesült Államok postaügyi miniszteréhez 1781. november 10. keltezéssel, a másik december 10-i keltezéssel a pénzügyminiszterhez, valamint Frank­lin naplójának 1782. január 2-án kelt bejegyzése ta­móskodik (ez utóbbi arról is, hogy Benyovszky a nejével tett nála látogatást).

Next

/
Thumbnails
Contents