Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Viera Pavlikova (Pozsony): Benyovszky Móric alakja Szlovákiában

a szlovák közönség tudomására jutottak, és meghatározták Benyovszky alakját a szlovák társadalom köztudatában a XVIII. századtól napjainkig. Tanulmányom összeállításakor teljesen tisztában vagyok információim részbeni hiányosságaival. Megbízható adatok hiányában nagyon nehéz felbecsülni, mennyiben ragadta meg Benyovszky kalandos élete és halála azon kortársai képzeletét, akik a mai Szlovákia területén éltek. Ebből eredően tanulmányom nem tarthat többre igényt, mint hogy további szükséges kiegészítések és vizsgálatok vázlata legyen, vagy hogy következtetéseket adjon Benyovszky Móric alakjának és tetteinek a szlovák társadalomban kialakult jelenlegi megítéléséről. Benyovszky Móric az Osztrák—Magyar Monarchia északi részén, a mai Szlovákia területén, a kis Verbó (Vrbové) városban született 1746-ban, mint Benyovszky Sámuel és Révay Róza fia, és életének nagy részét, vagy legalább is ifjúságának nagy részét, Szlovákiában töltötte. A XVIII. századi Szlovákia Magyarország területének csupán egynegyedét tette ki, de ott élt a magyar nemesség majdnem fele, ami a törökök közép-európai terjeszkedéséből következett, valamint az 1526-i mohácsi csata utáni, Magyarországra és Szlovákia déli részére kiterjedő török hódoltságból. Szlovákiában, a kis Szepesszombat (SpiSská Sobota) városban ismerkedett meg Benyovszky hitvestársával is, Hönsch Zsuzsannával, aki Benyovszky Móric Madaç a m a t n t $ r j 6 o b 9 £rabétc S3 e fi on) ff eDo, na rcítffjm bjle cb nèljo famí&o f 11 f « ti i, rot tfptaï) pat broefcené a pferojené D b ©amuclc £ernarí(lé6D/ cpcfroe írccmg. 2^tcrr>ft« ©t. íö> Sajátéit. Pécj A nátfftbem ^nfftytutn íüteratury 6roœt«fïé. 3% ..vndrû tèj ÎÛ ta= foupé 9B tyrifîpurfu, íjfmrm € fi m o H a 3Wtta Ut-tlit*. gaszkáron 1786. május 24-én bekövetkezett tragikus halála után mindkét leányával visszatért Amerikából, hogy Szlovákiában éljen. Ott élt gyermekeivel a Trencsén melletti Vieszkán (Vieska) fekvő birtokán, s ott is halt meg 79 éves korában 1826. március l-jén. A beckói (Beckov) temetőben nyugszik mindkét leányával együtt. Benyovszky a szlovák irodalomban Jóformán lehetetlen megállapítani ma, hogy a Szlovákiában élő kortársai mit tudtak Benyovszkyról és kalandos tetteiről. Az első tudósítások és hírek a távolabbi világról és Afrikáról a szélesebb olvasóközönség körében a szlovák sajtó, az újságok, képeslapok, folyóiratok, kalendáriumok útján terjedtek el, amelyek többé-kevésbé rendszeresen publikáltak szlovák nyelven a XVIII. század vége óta. A XVIII. század, s különösen ennek a felvilágosult századnak 80-as évei, fontos mérföldkövet jelentettek a szlovák történelemben. A szlovák nemzetiség öntudatos fellépése, a szlovák nemzeti öntudat ébredésének és a szlovák nép modern nemzetté válásának kezdete az 1780-as évekre tehető. A nemzeti irodalmi nyelv támogatására irányuló mozgalom a szlovák nyelv törvénybe iktatását eredményezte 1787-ben, ami a szlovák nemzet történelmi fordulópontjának tekinthető. így már 1808-ban Benyovszky Móric „Emlékiratai és Utazásai" — amelyek eredetileg francia nyelven íródtak és elsőként 1790-ben Londonban lettek kiadva — szlovákul is megjelentek Pozsonyban (Pressburg, Bratislava) „Památné pfíhody hrabëte Benovského, na vëtsim díle od nëho samého sepsané, ve vytah pak uvedené a pfelozené od Samuela Cernanského, PreSpurk, 1808" címen (Benyovszky gróf emlékezései, legnagyobb részben saját írása, válogatta és fordította S. Cernansky). Visszagondolva az akkori szlovák társadalom történelmi, politikai és társadalmi feltételeire, egészen természetes, hogy a XVIII. század végi és a XIX. századi szlovák újságírás és ismeretterjesztő irodalom előnyben részesítette a szlovák nemzet fő törekvéseit, nevezetesen a nemzeti függetlenség megvalósítását és a szlovák nyelv művelését, és a legnagyobb teret szentelte arra, hogy hasson a hazafiakra és a hazafias érzésekre. A XIX. század vezető szlovák hazafiai, Ludovít Stúr, Michal Miloslav Hodza, Jozef Miloslav Húrban és mások számára Benyovszky Móric túl kirívó és furcsa egyéniség volt ahhoz, hogy megragadja érdeklődésüket. A szlovák irodalom legkorábbi időktől 1900-ig terjedő, Ludovít Rizner

3 által készített bibliográfiája szerint csak két írásmű foglalkozik Madagaszkárral, s magával Benyovszkyval egy sem. Forrásaim hiányos voltától függetlenül minden bizonnyal feltehető, hogy a szlovák napisajtó és ismeretterjesztő irodalom egyáltalán nem szentelt figyelmet Benyovszky Móric halála századik évfordulójára sem. Mindamellett egy másik mű, amely Benyovszky életével és írásaival foglalkozik, megjelent szlovák nyelven a XIX. század végén. Budapesten adták ki 1890-ben „áivotopis a zápisky hrabëte M. Be-