Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Apollon Boriszovics Davidszon (Moszkva): Benyovszky társai a bolserecki felkelésben

6 méter volt. Ez a hajó hozta Ohotszkból Kamcsatkára 1770. szeptember 12-én a két „ártalmas foglyot": Benyovszkyt és Vinblant. Amikor a felkelők a csekavinszkajai kikötőben birtokukba vették a „Szent Pétert", egyidejűleg elfoglalták a „Szent Erzsébet" nevű hajót is. Ez utóbbi rosszabb állapotban volt, mint a „Szent Péter", és vastagabb volt körülötte a jégpáncél is. Ezért csupán parancsnokát, Dmitrij Bocsarovot vitték át a „Szent Péterre", ahol a parancsnok helyettesének tisztét töltötte be. A bolserecki felkelők, kitörve a zsákmányolt hajót a jég szorításából, 1771. május 12-én kihajóztak a tengerre. Jól jellemzik a kamcsatkai időjárást — azt az éghajlatot, mely alatt sok száműzöttnek egész életét kellett volna eltöltenie — a tengerre szállás körülményei, hogy május közepén még baltával, olvasztással, ún. dorongolással kellett megszabadítani a hajót a jégpáncéltól, amely a kikötő szélmentes részein feszült. A „Szent Péter" parancsnoka eredetileg Makszim Csurin kormányos volt, de a legfőbb parancsnokságot Benyovszky ragadta magához. A rendfokozattal rendelkező tengerészeket és a száműzött tiszteket valamennyire becsülte ugyan, de a többi utassal szemben diktátor módjára viselkedett. E magatartása kezdetben csak rosszalást váltott ki, de egy-két nap múlva zendülést készítettek elő ellene. A személye ellen készülő összeesküvést Alekszej Andrejanov matróz felfedte Benyovszky előtt. Ő elfogatta és a kilencágú „macskával" megkorbácsoltatta valamennyi összeesküvőt, a főbűnösöket pedig: Izmajlovot, Zjablikovot és Parancsint feleségével együtt május 18-án kitették egy lakatlan szigetre. Ez az esemény rendkívül rossz hatással volt a menekülőkre. Rontotta hangulatukat az is, hogy már egyre kevesebbet szóltak a szerencsés szabadulásról, de annél többet beszéltek a várható megtorlásról. Meddő vitákat kezdtek arról, hogy ki a jobb cár? III. Péter volt-e, avagy Pál lesz-e, esetleg II. Katalint, a jelenlegi uralkodót illeti e tekintetben az elsőség. A félelem az emberek többségét megigézte, kiforgatta valóságos énjükből. A veszekedések, torzsalkodások mindennapossá váltak a hajón. Ekkor mutatkozott meg Benyovszky szigorának haszna. Egyedül ő tudta valamennyire féken tartani a reményét vesztett tömeget. Az orosz vizekről Japán partjaihoz, majd Formozára, végül a portugál Makao gyarmatra érkeztek a „Szent Péter" megfogyatkozott utasai. Formoza partjainál elvesztették Panovot, Popovot és Loginovot. E bajtársaikat vízhordás közben ölték meg a bennszülöttek. További három személyt nyíllal súlyosan megsebesítettek. Makaón súlyos kór támadta meg a menekülőket: a sárgaláz. Tizenöten haltak meg, közöttük a „Szent Péter" volt parancsnoka, Makszim Csurin kormányos, és a sokat szenvedett Turcsanyinov. Makaón újabb lázongás kezdődött Benyovszky ellen. Ezúttal azonban már csaknem az egész társaság ellene fordult. A lázadást — amely sok résztvevő és vezetőjük, Sztyepanov számára a makaói börtönben végződött — Benyovszky önkényes eljárása váltotta ki: eladta a „Szent Péter" hajót, minden felszerelésével és tartozékával a makaói kormányzónak. A kamcsatkai felkelők és menekülők ily módon „otthon" nélkül maradtak. Ezzel elszakadt az utolsó szál is, amely valamenynyire még a szülőföldhöz kötötte őket. Makaóról Benyovszky által bérelt két francia teherhajón indultak el Európa felé. Ez az utazás azonban már egy újabb fejezete a kalandos életű magyar életrajzának, és új fejezet az őt kísérő oroszok sorsának alakulásában is. BENYOVSZKY'S COMPANIONS IN THE BOLSERECK UPRISING This study deals with the previous record and later fate of the men sent into exile to Kamchatka who took greater part in initiating of the Bolsereck uprising, and, then they followed Benyovszky of their's own free will on the ship "Saint Peter". The complete text of the study was not available for the editors because of technical reasons. Here only the abstract of the paper is published, which, however, enriches the Benyovszky-literature with several data unknown till now, given new perspective to the Benyovszky-research. COPATHMKH BEHËBCKOTO B EOJIbUIEPEHKOM BOCCTAHMH CraTta pacciviaTpHBaeT cy,ob6y Tex KaMnaTCKHX ccbinbHbix, KOTopbie nrpa/iH 3HaHHTejibHyio ponb B npHroTOBJieHHH öojibujepeuKoro BocCTaHHH, a TaK>Ke Tex, KOTopbie apöpoBOJibHO npoBOAHJiH EeHeBCKoro Ha Kopaöne „CBHTOH neTp". M3-3a TexHHHecKHX npHHHH PeaaKUHH He pacnoJiaraJia nonHbiM TeKCTOM CTaTbH, HO Aa»e H ee KOHcneicr oőoramaeT jiHTepaTypy o ECHCBCKOM MHoaceCTBOM HeH3BeCTHbIX H OTKpblBaroiUHX HOBbie B3aHMOCBS3H AaHHblX. Tiepeee.ia JTiodMu.ia Ma.voHKoea A következő oldalon: Philippe Buache geográfus térképe 1754-ben a Kamcsatka-félszigetről, a Kuril-szigetekröl és környezetükről (TelekiPál: Atlasz a Japáni szigetek cartographiájának történetéhez, 138. oldal)