Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Érd térképe 1783-ból (Harmat B.)

egyszóval a művelési ágakat, számmal jelzetten kiemelve az urasági (majorsági) kezelés alatt álló földeket, legelőket stb. A domborzat ábrázolása csíkozással történt. A községek és a már benépesülő Diósd puszta belterülete aprólékosan kidolgozott; az utcahálózat jól felismerhető, mégha a feltüntetett épületek száma és elhelyezkedése esetleg nem is teljesen hűen tükrözi a valóságot. A hajdani urasági kastély számmal is meg van jelölve. A külterületen is gondosan ki vannak rajzolva az utak, istállók, aklok, mező- és erdőőrlakok, malmok (a dunai hajómalmok is). A Benta-patak völgye ott, ahol a Ráckeresztúrra, illetve a Martonvásárra vezető út keresztezte, egy malom vízszükségletének biztosítására gáttal volt elzárva. Az útszéli keresztek (egyik egy ortodox templom romjainál Berke pusztán), kutak, magányos fák, a „Kutyavár" nevű rom és a százhalombattai határ mentén levő, az utóbbi helység nevét adó őskori sírhalmok is fel vannak tüntetve. Mindehhez számmagyarázat is tartozik, amelyben az akkori lakosság anyanyelvének megfelelően szerb helynevek, szavak is olvashatók. Köszönjük dr. Patay Pálné osztályvezető tájékoztatását, amelyhez csupán annyit kívánunk hozzátenni, hogy Berke megegyezik az Érden Berkipuszta néven ismert településrésszel, amely mára már a térképen jelöltnél jóval kisebb (a Tárnok felé eső) részre korlátozódik. Ilyen nevű falu már a középkorban is létezett Érd mellett, s e században csatolták Tárnokhoz. A szó eredete a bokros, ligetes puszta (berek) származéka. A helyi múltban találkozunk a Berki családnévvel is. Harmat Béla AZ ÉRDLIGETI SZIDÓNIA-BARLANG KUTATÁSTÖRTÉNETE Érd város egyik érdekes természeti képződménye az érdligeti Szidónia-völgy keleti oldalában található. A szűk, jobbára csak kúszva járható üregrendszer OZORAY (1962) szerint tortonai korú lajtamészkőben keletkezett, a szerkezeti hasadékok kibővítésében szerepet játszott a felszínről beömlő csapadékvíz kémiai oldó hatása. A barlang kb. 175 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, a völgy talpához viszonyítva 20 méter magasan. Bejárati folyosóját mesterségesen tágították. A barlang nyílása közelében a sziklafalban kaptárfülkék láthatók.