Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

OKMÁNYTÁR - Köszönet az adományozóknak (Kovács S.—Kubassek J.)

ÚJJÁVÁLASZTOTTÁK A MÚZEUMI BIZOTTSÁGOT A Magyar Földrajzi Társaság választmányának 1985. évi 2. ülésén az alapszabályban előírt feltételek szerint megújították a társasági bizottságok vezetőségét és tagságát. A Múzeumi Bizottság vezetői és tagjai az új választás után: elnök: Dr. Becsei József, a földrajztudományok kandidátusa, Békés megye tanácsának elnökhelyettese, Békéscsaba titkár: Dr. Balázs Dénes geográfus, Érd tagok: Béres István ált. isk. vezető szakfelügyelő, Gyula Dr. Havas Gáborné nyug. vezető szakfelügyelő, Budapest Martinovich Sándor térképész, a Kartográfiai Vállalat csoportvezetője, Érd Nemesné Ipoly Márta térképész, Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest Zoltai Márta, TIT Központ, Budapest K. D. Földrajzi múzeumok külföldön A világ országait járva, számos helyen találkozhatunk „földrajzi" nevet viselő múzeumokkal. Ezek többsége nem kizárólag geográfiai gyűjtemény, hanem tágabb körű természettudományi anyag. Kiállításaik felölelik a Föld és az ember fejlődéstörténetét, a növény- és állatvilág evolúcióját, ezen belül az adott ország vagy vidék őslénytani leleteit, ásványait, mai élővilágát mutatják be. Más országokban viszont fordított a helyzet, a földrajzi anyag épül be a természettudományi nevet viselő intézménybe, illetve kiállításába. A századforduló táján nyugat-európai országokban több olyan kiállítás nyílt, mely a nagy földrajzi felfedezésekkel, a civilizáció térhódításával foglalkozott. Ezeket látva szorgalmazta a fiatal Teleki Pál geográfus, hogy mi is becsüljük meg és gyűjtsük össze földrajzi muzeális értékeinket. A terv gyakorlati megvalósítását az első világháború kitörése megakadályozta. Később Cholnoky Jenő, Kádár László és Irmédi-Molnár László tett kísérletet a földrajzi és térképészeti relikviák megmentésére. A második világháború pótolhatatlan veszteségeket okozott, nagy utazóink és földrajztudósaink muzeális értékű hagyatékainak mintegy 90 százaléka megsemmisült. A megmaradt, kallódó relikviákat hivatott felkutatni, megóvni és a közművelődés szolgálatába állítani az Érden létesült Magyar Földrajzi Gyűjtemény. A magyar utazókról szóló kiállítása az országban egyedülálló, sőt hasonló témakörű állandó kiállítás a világban is kevés helyen található. Itt most csak a két legnevezetesebbről szólunk. Az egyik kiállítás Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen van. Az impozáns épület 18—21. emeletén működnek a földrajzi tanszékek, és ezek folyosóit használták fel az oktató jellegű kiállítási anyag bemutatására. Megismerkedhetünk a leghíresebb orosz felfedező utazók arcképeivel, az északi-sarki, a belső-ázsiai és óceáni expedíciók festményeken megörökített történelmi jeleneteivel. Tárgyi anyagot a kiállítás nem tartalmaz. A másik kiállítás Washingtonban a Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society) székházának földszintjén látható. Ezt a látványos bemutatót a Társaság által szervezett vagy pénzügyileg támogatott felfedező utazások, tudományos expedíciók emlékeiből állították össze. A kiállítást a nagyközönségen kívül szervezetten látogatják az iskolák tanulói, részükre külön előadásokat tartanak. K. D. Az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaság székháza Washingtonban, földszintjén látható a felfedező utazók kiállítása