Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

OKMÁNYTÁR - MÚZEUMI HÍRADÓ Tudományos konferencia Benyovszky Móric halálának 200. évfordulóján (Kubassek J.)

MÚZEUMI HÍRADÓ TUDOMÁNYOS KONFERENCIA BENYOVSZKY MÓRIC HALÁLÁNAK 200. ÉVFORDULÓJÁN A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete és a Magyar Földrajzi Gyűjtemény által közösen szervezett nemzetközi tudományos tanácskozásnak adott otthont Érd városa a XVIII. század neves világutazója, Benyovszky Móric halálának 200. évfordulója alkalmából. Az 1986. máj. 22—25-ig tartó rendezvénysorozat előadóülését Mógor Béla tanácselnök nyitotta meg az MSZMP Érd Városi Bizottsága székházában. Bevezető szavaiban kiemelte: Érd városa első ízben ad otthont több napos nemzetközi tudományos tanácskozásnak, s szólt a Földrajzi Gyűjtemény közeljövőben realizálódó bővítéséről és továbbfejlesztéséről is. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a fiatal intézmény nemcsak a város kulturális életében tölt be fontos szerepet, hanem gyűjtőkörénél, kiállításánál és rendezvényeinél fogva országos vonzerőt biztosít a településnek. A Magyar Földrajzi Társaságot Kádár László egyetemi tanár, tiszteletbeli elnök és Pataki Béla Pál titkár képviselték. A konferencia első előadását Krizsán László kandidátus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének főmunkatársa tartotta. Felhívta a figyelmet Benyovszky oroszországi utazásaira vonatkozó feljegyzéseinek történelmi jelentőségű forrásértékére, s Benyovszky tevékenységének kevéssé ismert oldalára, üzleti vállalkozásainak előre mutató, korát jóval meghaladó közgazdasági vonatkozásaira. Apollón Boriszovirs Davidszon professzor (Moszkva) a téma sokrétűségére utalt. A lengyel szabadságharcban való részvétele miatt kamcsatkai száműzetésbe kényszerült Benyovszky Móric 1771-ben felkelést szervezett, s kiáltványának több megfogalmazása tükröződik a Pugacsov-felkelés követeléseiben, sőt a dekabrista mozgalomra sem maradt hatástalan. Vladimir Klima tudományos osztályvezető (Prága) a madagaszkári francia gyarmati politikát elemezte. Dojcsák Győző ny. egyetemi tanár Benyovszky amerikai utazásainak összefüggéseit vizsgálta, s kihangsúlyozta, hogy valószínűleg Hönsch Zsuzsanna, Benyovszky felesége volt az első magyar nő, aki eljutott az Újvilágba. Viera Pavlikova tudományos kutató (Pozsony) Benyovszky életútjának szlovákiai vonatkozásait mutatta be. Francis S. Wagner egyetemi tanár (Kensington, USA) amerikai levéltárakban felkutatott dokumentumok alapján taglalta Benyovszky amerikai tevékenységét. Különösen érdekesnek bizonyultak a Benyovszky Móric klasszikus arcképe Benjamin Franklinnal és a Kongresszussal való kapcsolatokat bizonyító források. Bemard Le Calloc'h francia kutató (Párizs) a Francia Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumok alapján sötét színekben mutatta be Benyovszky madagaszkári működését. Figyelemre méltó, hogy a Francia Nemzeti Levéltárban található Benyovszky latin nyelvű keresztelő anyakönyvi kivonata és francia fordítása, mely szerint 1741. szeptember 22én keresztelték meg kétnapos korában. Tehát a születési dátum 1741. szeptember 20-ra valószínűsíthető. Közismert tény, hogy a születési időpont a mai napig is vitatott, de az akkori francia hatóságok szemében ez a dátum érvényes volt. Lugosi Győző egyetemi adjunktus (Budapest, ELTE) a Benyovszky-kutatás eredményei és kérdőjelei című előadásában számos kritikai észrevételt tett az eddigi feldolgozásokkal kapcsolatban. Paule Vacher francia kutatónő eredményeinek felhasználásával több ellentmondást mutatott ki Benyovszky jelentésének és emlékiratainak szövege között. Következtetése szerint létezniük kellett — s talán egyszer elő is kerülnek — a Benyovszky által saját kezűleg vezetett naplószerű feljegyzéseknek.