Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

OKMÁNYTÁR - Adatok Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójának történetéhez (dr. Krizsán László )

A közös külügyminisztérium közli a Miniszterelnökséggel a pekingi német követnek gróf Széchenyi Béla utazása tárgyában kormányához küldött jelentését.

7 1880. március 1. Felemlíti a német követ, miszerint a gróf Szechuan tartomány fővárosából Tsing-Tu-fu-ból érkezett tudósítás szerint, Sining-fu-ból aug. 10-én elindulván, 45 napi utazás után Lan-Chao-fu, Kung-Chang-fu, Tzin-Chao, Lo-Yang, KuangYüen, Mien és Han-Chao helyeken át, szeptember 24-én TsingTu-fu-ba érkezett. Az ottani helytartó óvást tett a Tibet felé leendő továbbutazás iránt, de ennek dacára a gróf elhatározta, hogy október 8-án útnak indul, s Tachienán és Litangon keresztül 40 nap alatt a Tibet határán fekvő Batangba remélt érhetni. További jelentésében a német követ előadja, hogy a Szechuani kormányzó jelentése szerint a gróf oktb. 24-én Ta-chien-luba érkezett, s ott a chinaiak igyekeztek lebeszélni a grófot a tibeti utazásról, de az ragaszkodott előbbi elhatározásához. A kormányzó jelentése szerint a tibetiek az ellenállásra már sereget is gyűjtenek, utakon, vásárokon egyébről sem beszélnek, mint a vakmerő utasról, kinek fejére már díjat is tűztek. A kormányzó azonban kiváló érdemmel kecsegteti azon hivatalnokát, ki a grófot baj nélkül a határon átvezeti. Pótlólag a pekingi német követnek rövid jelentése közöltetik, mely szerint Széchenyi tibeti utazásától elállott, s decemb. 15-én Batengból visszafelé indult Yamen (vagy Yumen) nevű chinai tartomány irányában. A német külügyi hivatalnak fenti értesülései — az utolsó hírnek kivételével — Hoffer jelentéseiből immár ismeretesek. 5. A külügyminiszter közli a Miniszterelnökséggel a shanghai osztrák—magyar meghatalmazott jelentését, gróf Széchenyi Béla utazása tárgyában.

8 1880. május 5. A folyó évi március 13-án kelt jelentés tudatja, miszerint a gróf tibeti utazásáról lemondott, minthogy a határon fegyveres ellenállásra akadt, s útját Yünnan és Birmahun át Fudiának veszi. A jelentés a tudomány érdekében sajnálatosnak tartja azon akadályt, mely arról tanúskodik, hogy a khinai kormány Tibet felett csak névleges hatalommal bír, másrészt azonban figyelemre méltatja azon körülményt, hogy a rendes viszonyok között is veszélyes tibeti utazásban a jelenleg fennálló orosz chinai conflictus folytán utasainkat baj érhette volna. A Tschangli-Yamen, melyre különben ezen akadály igen megszégyenítő — értesítette meghatalmazottunkat, hogy a gróf múlt évi dec. 15-én Bathangból Csung-tien irányába (mely Yünnan tartománynak északnyugati alpraefectoriája) megindult, s hogy minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a gróf a nevezett tartományokban kellő védelemben és segélyben részesüljön. A közös külügyminisztérium közli a Miniszterelnökséggel Hoffer v. Hoffenfalt chinai osztrák—magyar meghatalmazott jelentését gróf Széchenyi Béla utazása tárgyában.

9 1880. augusztus 1. A gróf Calcuttából panaszt intézett a TschangliYamenhez az iránt, hogy Burmai útjában TsaoTung kakin-főnök által halállal fenyegettetett. F. évi febr. 3-án Májin határhelységbe érkezvén, ott a nevezett főnökhöz utasíttatott azzal, hogy általa bizonyos összegért 3 nap alatt a Manmo hegységen keresztül Burmába fog vezettetni, a főnök azonban Tieja nevű lakóhelyén a grófot 48-ig

10 letartóztatta, s halállal fenyegetvén, csakis tetemes pénzösszeg, s egy fegyver árán bocsátotta szabadon. A panaszlevél meghatalmazottunk kezéhez érkezvén, ez Kung herceghez, s a Tschangli-Yamen minisztereihez jegyzéket intézett, melyben az esetnek részletes leírása mellett kéri a nevezett főnök elleni vizsgálat megindítását, s a gróftól zsarolt pénznek s fegyvernek visszavételét. Ezen levélnek másolata, valamint a gróf levele is a jelentéshez van csatolva. JEGYZETEK 1. Lóczy Lajos: A Khinai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Budapest, 1886. 748. 1. 2. Kerékgyártó Árpád: Magyarország emléknapjai ezeréves történetében. Budapest, 1882. 259. 1. 3. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL.), Miniszterelnökség levéltára (a továbbiakban: Min. ein. lt.): 105-1880. 4. Császári kormányhivatal, amely 1861 januárjában létesült, és a külső kapcsolatokkal összefüggő ügyek legfelsőbb irányítója volt. A kínai név jelentése: nyitott kapu. Kínai át, írása „zongli yamen", a magyar átírás: ,,cungli jamen". 5. OL. Min ein lt.: 325-1880. 6. OL. Min.eln. lt.: 459-1880. 7. OL. Min.eln. lt.: 641-1880. 8. OL. Min.eln. lt.: 1221-1880. 9. OL. Min.eln. lt.: 2300-1880. 10. Valószínűleg: 48 órára. CONTRIBUTIONS TO THE HISTORY OF BÉLA SZÉCHENYI'S EXPEDITION TO INNER ASIA The documents presented here throw light to the most critical stage of the 1877—1880 expedition to Inner Asia led by Count Béla Széchenyi. Intending to accomplish the academic targets of the expedition, the participants' life was in danger on the border of Tibet. Translated by Dénes Lóczy ÄAHHblE K HCTOPHH 3KCTIE/UÍHHH EEHJIA CEHEHfcH B CPE^HIOIO A3HK> nyOJiHKyeMbie AoicyMeHTM paccKa3biBaioT o caMOM KpHTHHecKOM nepnoae 3KcneAHUHH, B03rnaBJiaeMoii cbiHOM „caMoro BeJiHKoro Bempa", rpaopoM Beßjia CeneHbH B Cpeamoio A3HK», B 1877—80 roiiax, Konia, crpeMjicb K AOCTHKCHHIO HaynHOH neun nyTeuiecTBHH, Ha THOCTCKOH rpaHHue HJieHM 3Kcnen,HUHH nonaJiH B aooHeonacHoe nojioaceHne. îlepeee.ia JltoÖMuna MaAiouKoea