Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

OKMÁNYTÁR - Adatok Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójának történetéhez (dr. Krizsán László )

OKMÁNYTÁR ADATOK SZÉCHENYI BÉLA BELSŐ-ÁZSIAI EXPEDÍCIÓJÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Közreadja : dr. Krizsán László „A Khinai birodalomnak külső országai között ma már csak Tibet az egyedüli, hová európai utazó be nem léphet. Nem a khinai kormány gördíti elébe többé az akadályokat, hanem egy hatalmas papi hatalom, Tibet és Mongólia népeinek lelki vezetője:"

1 A két és fél esztendőn át tartó tudományos vállalkozás egyik résztvevője, a fiatal Lóczy Lajos írta e sorokat útjuk legnehezebb, tibeti szakaszáról, ahol életveszély fenyegette a magyar kutatókat. A Széchenyi István fiának, Béla grófnak vezetésével 1877. december 4-én Triesztből útnak induló expedíció tagjai bejárták India, Japán, Jáva, Burma és Kína jelentős térségeit, és egy kisebb részét a titokzatos földnek, Tibetnek is. Bár, eredeti tervük szerint Tibet fővárosáig, Lasszáig, nem jutottak el, vállalkozásuk mégis egyedülálló volt, mivel „sikerült roppant fáradalmak és veszélyek között, nagybecsű adatokat gyűjteni e világrész oly tájairól, melyekről eddig közvetlen szemlélés útján nem írt európai ember. Amit a gróf expedíciójával végzett, oly mű, mely méltán sorakozik atyjának nagy érdemeihez. Ez által oly téren vívott ki magának szerepet, ahol eddig vajmi ritkán emlegették a magyart."

2 Közölt okmányaink, kommentárt nem igényelve, beszédesen tárják elénk, hogy a nagy tudományos jelentőségű expedíció tibeti programja miért csak részben valósult meg, és hogy milyen — képzeletünket meghaladó — veszélyekkel járt a világ tudományos megismerése még a múlt század utolsó negyedében is. Az okmányokat betűhűen és eredeti terjedelmükben közöljük, egyedül a belső irattári feljegyzéseket mellőztük. 1. A közös külügyminiszter tájékoztatója a Miniszterelnökség részére Széchenyi Béla gróf tibeti útjáról

3 1880. január 11. A chinai osztrák—magyar meghatalmazottnak Pekingben, 1879. október 27-én kelt jelentése szerint a gróf tibeti útja elé akadályok gördültek. A Tsungli-Yamennek

4 másolatban közölt értesítése szerint Tibet összes lakossága kérvényt nyújtott be a lassai kormányzó útján az iránt, hogy a gróf ne lépjen be területükre, mert régi eskü kötelezi az összes lakókat arra, hogy a határra érkező utasokat barátságosan felhívják a visszatérésre, mit, ha nem tennének, fegyverrel állják útjokat. A H'Lassai kormányzó a kérvényt a Yamenhez be is küldte, aki a kormányzó ezen tettében kötelesség mulasztást látván — mert nem világosította fel az illetőket a kérelem dőreségéről, s nem utasította őket nyugalomra — ellene fegyelmi eljárást tett folyamatba, és levélben utasította, hogy intse nyugalomra a lakosságot. Kung főherceg meghatalmazottunknak azt ajánlotta, hogy hívja vissza Széchenyit, mire ez kijelentvén abbeli meggyőződését, hogy a gróf a chinai kormány támogatása mellett célját el fogja érni, a főherceg biztosította meghatalmazottunkat, hogy a kormány a H'Lassai kormányzóhoz szigorú utasításokat fog küldeni az iránt, hogy a grófot céljai elérésében elősegítse. A meghatalmazott, ki mindezekről Széchenyit értesítette — utóbbinak oktb. 6-dikig terjedő leveleit vette Tsing-Tu-Fu-ból, hová Tsao-Fu, KungTsang-Fu, Tsin-Chao, Lo-Yang, Kuang-Yuen, Nien és Han-Chao helységeken keresztül érkezett, amely város székhelye Szechuan tartománynak. Leveleiben a gróf a fenti esküről s akadályról még mit sem tud, csak arról panaszkodik, hogy a szechuani kormányzó csak Batargig, a tibeti határig akar részére katonai kíséretet adni. A grófhoz érkezett levelek a H'Lassai kormányzónak küldettek el kézbesítés végett! 2. A közös külügyminisztérium betekintés végett közli a Miniszterelnökséggel a Kínában működő császári és királyi meghatalmazottnak 1879. november 30-i jelentését, Széchenyi Béla gróf tibeti utazásáról.

5 1880. január 31. A gróf a Tsungli-Yamenhez kérvényt intézett az iránt, hogy a Szi-chuani helytartó a chinai kormány által utasíttassák arra, hogy az expedíciót katonai fedezettel Tibet belsejébe kísérje. Nevezett hatóság válaszát közvetlenül küldötte meg a grófnak. Másolata meghatalmazottunk által beküldetvén, kitűnik abból, hogy a Tsungli-Yamen a gróf kérelmét adminisztratív okokból nem teljesítheti, miután a Szi-chuani helytartónak hatalma a tibeti határon túl nem terjed, ott elsősorban a tibeti főnök, a Dalai-Láma rendelkezik. Azonban újabb utasításokat menesztett a többször idézett kormányhatóság a Szi-chuani és a H'Lassai helytartókhoz, a gróf utazásának érdekében, s különösen az utóbbit azon hír terjesztésére