Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Francia források Körösi Csorna Sándorról (Kubassek J.)
s .x/frt*" 'S*-*'''-'A9, asm Részlet Victor Jacquemont egyik leveléből, melyben — a negyedik sorban — említi Csorna nevét ismerhette Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel munkáit — a nyelvrokonság és az etnikai rokonság kérdését kettéválasztotta. Végezetül Bemard Le Calloc'h felhívta a figyelmet Victor Jacquemont munkásságára. A francia tudós 1801. augusztus 8-án született Párizsban. F-redetileg orvosnak készült, de később érdeklődése a természettudományok felé fordult. Tehetsége és szorgalma eredményeként a francia természettudomány legkiemelkedőbb alakjai, Cuvier, Jaubert, Jussieu pártfogolták. Mint szenvedélyes utazó Európa sok országában és Észak-Amerikában is megfordult. 1830 júliusában a Himalájában végzett földtani és botanikai kutatásai közben jutott el Kanamba, ahol egy hetet töltött Körösi Csorna Sándor társaságában. A magyar tudósra előzőleg Szabathuban Kennedy százados hívta fel a figyelmét. Tibetből visszatérve 1830 szeptemberében ismét megállt Kanamban, mert rokonszenvet érzett Csorna iránt, akit a barátjának nevezett. Jacquemont igen fiatalon, 31 esztendős korában betegségben halt meg Bombayban 1832. december 7-én. 1841-ben Indiában írt tudományos munkáit — így naplóját is — ,, Voyage en Inde" címmel adták ki. Negyven évvel később a francia kormány határozata értelmében egy hadihajóval visszahozták hamvait, és a nemzet halottjaként hivatalos szertartások közepette helyezték örök nyugalomra a párizsi természettudományi intézet díszbejáratánál. Jacquemont részletes, rendkívül aprólékos leírásai, 6000 oldalt kitevő feljegyzései, levelei és naplója érdekes kordokumentumok, melyek ironikus, olykor gúnyos stílusuk ellenére is fontos, de még nem kellően kiaknázott kincsesbányái a Csornakutatásnak. Remélhető, hogy Victor Jacquemont levelezése és naplója a közeljövőben magyar nyelven is hozzáférhetővé válik a kutatók és az érdeklődők Dr. Kubassek János Kanurn est depuis plus de 5 ans le séjour de ce Hongrois, mystérieux pour l'Europe, qui voyage depuis si longtemps eu Asie à la recherche de la peuplade tartare dont sa nation est, dit-on, un essaim, M. Csoma de Körös. Ce cpt'il était, ce qu'il faisait en Europe avant que de venir en Asie, je l'ignore. Mais dans sa conversation, j'ai recueilli qu'en 1820 il était à Téhéran; qu'à une époque postérieure il avait accompagné MM. Àllard, Ventura et d'autres officiers français dans le Pendjab, où ils venaient prendre du service auprès de Rendjit-Sing, et qu'il les y avait laissés lorsque leur sort n'était pas encore décidé. Avant que de quitter l'Europe, il ne semble guère avoir voyagé, si ce n'est en Prusse, et il ne counait pas même de nom M. Guillaume de Humboldt! Részlet Victor Jacquemont nyomtatásban megjelent naplójából (szívességből B. Le Calloc'h úrtól)
