Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

ÉRTEKEZÉSEK - Kálmán Gyula: Mészáros Kálmán, Északkelet-Afrika vadászutazója

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2. szám, 1986. p. 33—38, Érd Kálmán Gyula MÉSZÁROS KÁLMÁN, ÉSZAKKELET-AFRIKA VADÁSZUTAZÓJA ÖSSZEFOGLALÁS Ma már csak kevesen ismerik Mészáros Kálmán nevét, pedig orvosként nagy megbecsülést szerzett hazájának, vadász-expedícióinak leírásával pedig a földrajzi ismeretterjesztést is hasznosan szolgálta. Az első világháború után vándorolt ki és 1924—35 közt Abesszíniában élt. Bejárta a danakilok földjét, eljutott a Rudolf- és Stefánia-tavak vidékére, amelyeket 40 évvel korábban déli irányból Teleki Sámuel fedezett fel. A XIX. század utolsó harmadában és e század elején jól felszerelt magyar expedíciók — Teleki Samu, Széchenyi Béla, Déchy Mór, Zichy Jenő vezetésével — indultak útnak Afrikába és Ázsiába, hogy az európai tudomány által még nem, vagy kevésbé ismert területeken végezzenek természettudományi, néprajzi, nyelvészeti vagy egyéb kultúrtörténeti kutatómunkát. Ám voltak olyanok is szép számmal, akiket a tudományos ambíciókon kívül a megélhetés kényszere vitt külországokba, tengerentúli földrészekre. Ilyen nagyhírűvé vált utazónk volt például Torday Emil etnográfus és dr. Fuszek Rudolf orvos, zoológiai és néprajzi gyűjtő (az afrikai Libéria egykori egészségügyi minisztere). Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond vadászszenvedélyüket kielégítendő utaztak többször is Afrikába, s az átélt páratlan kalandokat szépirodalmi színvonalon megírt könyveikben tették közkinccsé; emellett igen jelentős zoológiai gyűjteményekkel is gazdagították múzeumainkat. Kortársuk volt dr. Mészáros Kálmán orvos, akinek nevét ma csak nagyon kevesen ismerik hazánkban, noha példás lelkiismeretességgel ellátott gyógyító munkája mellett csaknem másfél évtizedig vadászott Etiópiában és Tanzániában (akkor még Tanganyika), s hazajőve lebilincselő, sodró lendületű, kitűnő stílusban megírt kötetben tárta az olvasók elé nem mindennapi élményeit és megfigyeléseit. Gyulától a Kék-Nílus partjáig Mészáros Kálmán 1894. május 8-án született Gyulán. Édesapja, Mészáros Lajos, a gyulai törvényszéken dolgozott könyvtárosként, édesanyját Portörő Erzsébetnek hívták. A hatgyermekes Mészáros család háza — vertfalú, nádfödeles építmény — a gyulai Almásy grófok vadaskertjének közvetlen szomszédságában állott. Kétholdas kertjében hatalmas dió-, tölgy- és fenyőfák pompáztak. Az öreg, vaskos törzsű fákra fölkapaszkodott borostyán, a mahóniacserjék színpompás őszi levelei valóságos Mészáros Kálmán arcképe az 1930-as években őserdei látványt nyújtottak. A kis Mészáros Kálmán a vadaskert kerítésén át el-elgyönyörködött a magas fák között röpködő madarakban, a sétálgató szarvasokban. Kisgyerekkorában errefelé legeltette a libákat, s e romantikus környezetben fejlődött ki a természet iránti mély érdeklődése. A Mészáros família gyönyörű kertje, s kis háza ma már nem létezik: a telek beolvadt a gyulai kemping területébe, a házikót pedig a 60-as években lebontották. Mészáros Kálmán a mai Erkel Ferenc Gimnázium jogelődjében, a gyulai Római Katolikus Főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Szor-