Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Diafilm Kőrösi Csorna Sándorról (K. S.)

DIAFILM KÖRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL A Körösi Csorna bicentenáriumi megemlékezések ünnepségsorozata keretében jelentette meg a Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1984-ben a nagy tudós életéről készített, 120 színes diát tartalmazó, hangosított diafilmjét. A diafilmet a Körösi Csorna Emlékbizottság megbízásából a neves író-nyelvész, Szilágyi Ferenc állította össze. A szöveget Bán Ferenc színművész avatott tolmácsolásában hallhatjuk. Az értékes múlt századi metszetekről és a helyszínen készített diaképek alkotói között találjuk többek között Bedő Sándort, Bethlenfalvi Gézát, Korányi Gábort, Kubassek Jánost, Leél-Össy Szabolcsát, Sárosi Ervint, Schnell Endrét, Szilágyi Ferencet és másokat. A hiánypótló diafilm méltó emléket állít a hallhatatlan utazónak és nyelvésznek, s jól szolgálja a hazafias, erkölcsi nevelés magasztos ügyét. A nemes veretű szövegrészletek korabeli visszaemlékezésekből, Körösi Csorna Sándor saját leveleiből, más neves utazók (Orbán Balázs, Sven Hedin, Lóczy Lajos) leírásaiból származnak. A film során Részlet a kiállítás glóbuszok terméből megismerkedhetünk Körösi szobraival, hallhatunk az általa megihletett költők verseiből. E művészi alkotások az esztétikai hatás erejével hozzák érzelmileg is közel hozzánk a nagy utazó feledhetetlen alakját és személyiségét. A film azzal a gyergyószentmiklósi székely népdallal indul, amelyből Kodály Zoltán is megalkotta Székely keserves című kórusművét. Körösi Csorna szülőfaluját, Csomakőröst Orbán Balázsnak A Székelyföld leírása című művéből vett, mély patriotizmustól fűtött, korabeli jellemzéséből ismerhetjük meg. A film végigköveti Csorna ifjúkori tanulmányainak színhelyeit, majd egykorú metszetek által bemutatja ázsiai útjának főbb állomásait. Részletesebben ismerkedhetünk meg Körösi Csorna munkássága színhelyének, Tibet hegyvilágának természeti szépségeivel, népének életével és kultúrájával, buddhista kolostoraival. Egy-egy életszerű kép, mint például a jaktrágyát szállító tibeti, szinte szociográfiai dokumentummal ér fel. Az emberpróbáló körülmények láttán még inkább fokozódik bennünk a tudós áldozatkészsége, akaratereje és tudásszomja feletti csodálatunk. Miként a másik nagy Ázsia-kutató, Sven Hedin is csak a mélységes tisztelet hangján tud szólni a magyar utazóról a kanami kolostor rideg cellájának láttán: „Annak a szobának a küszöbén állunk, amelyben a magyar nyelvész, az erdélyi Körösi Csorna Sándor élete három évét töltötte el, emberfölötti kitartással s a tudományért való önmegtagadás legszebb példájával." A diák sorában láthatjuk Körösi Csorna Sándor műveinek (tibeti—angol szótárának, tibeti nyelvtanának, buddhizmust ismertető tanulmányainak stb.) címlapjait, kéziratokat az MTA Keleti Gyűjteményében található hagyatékából, majd a dardzsilingi sír és a Széchenyi-ereklye képével és szövegével zárul a kitűnő diafilm. Mi is zárhatná méltóképpen, mint egy másik nagy példakép, a Magyar Tudományos Akadémiát alapító Széchenyi István ma is -megszívlelendő intelme: „Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve — Körösi Csorna Sándor — bölcsőjét kereste a magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Az itt ábrázolt sírkő nyugszik hamvain. Britt Társaság emelte tudományos érdemeiért. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek véd-őre, hanem törhetetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással." A diafilm sajtóbemutatóját 1984. június 12-én Érden abban a Magyar Földrajzi Gyűjteményben tartották, amely maga is egyik hazai ápolója Körösi Csorna Sándor tudományos eredményeinek és kultuszának. Kovács Sándor