Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Gubányi Károly szerepe Kelet-Mandzsúria földrajzi megismerésében

T kelő kínai mandarinok, hogy sajátkezűleg tolják az első talicska földet abba a vasúti töltésbe, amely egy nagy jelentőségű, világraszóló mű kivitelezésének első lépcsőfoka volt. A múlt század végén a periférikus fekvésű, a civilizált területektől elzárt, középkori álmát alvó rejtélyes Mandzsúria sokféle természeti kinccsel bőven megáldott földje a közlekedési nehézségek miatt a nagy mennyei birodalom csekély fontosságú északi tartományának számított. Ebbe az országrészbe a legmegbízhatatlanabb hivatalnokokat is csak büntetésből küldték, és az elítélt gonosztevőket deportálták. A XIX. század második felében jeles tudósok — James, Richthofen, Williamson — életveszélyek és nélkülözések árán vállalt önfeláldozó munkája nyomán kezdődött az elfeledett országrész újra felfedezése. Elsősorban az orosz és kínai gazdasági érdekek diktálták az ásványkincsekben bővelkedő Mandzsúria bekapcsolását a világkereskedelembe. A jóformán teljesen ismeretlen terület előzetes tanulmányozása, a természetes víziutak szállítási lehetőségeinek feltárása, az elegendő munkaerő biztosítása, az élelmezés kérdéseinek megoldása önmagukban is sokrétű, vonzó feladatokat jelentettek. A vasútépítés technikai munkálatai, a Kingánhegység fennsíkjának meredek lejtőjű keleti szegélyéről a Szungari mély alföldjére való leereszkedés, a hídépítés a Mudandzján, a Nóri és a Szungari folyók szabályozatlan, óriási szélességű medrén át, s a többi, néhány száz szeszélyes vízjárású kisebb folyó áthidalása, Mandzsúria délkeleti erdős hegyláncainak átvágása csaknem legyőzhetetlen nehézségek sorozatát gördítette a vállalkozó szellemű építők útjába. Az angol nyelven jól beszélő, de oroszul és kínaiul nem értő Gubányi Károly Vlagyivosztokba érkezésének napján döbbent rá, milyen türelmet és idegeket próbáló feladatra vállalkozott. Az állomáson nyüzsgő emberek beszédéből egy szót sem értett, s az orosz igazgató-főmérnökkel angolul lefolytatott tárgyalása során leszűrte a tanulságot: rövid időn belül társalgási fokon el kell sajátítania az orosz és a kínai nyelvet, ha részt kíván venni a vasútépítés munkálataiban. Gubányi Károly nem riadt vissza a nehézségektől, s 1898-ban már a Ta-he-jas folyó völgyében egy önállóan dolgozó, nyomvonalat kitűző orosz, kínai, koreai munkásokból összetevődő csapat tevékenységét irányította. A mérnök ,,Öt év Mandzsuországban,, című, a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárában 1906-ban megjelent könyvében találunk magyarázatot arra, hogy mi adott erőt a viszontagságos körülmények között, nélkülözések közepette, településektől távol dolgozó hazánkfiának: ,,Az, akit a vérmérséklete és a hajlamai inkább a szabadban való foglalkozás felé vonzanak, de a hivatásánál fogva mégis a szürke irodák szomorú falai között kénytelen lemorzsolni a napi munkájának idegőrlő óráit, csodálatos életkedvre gyúlva, mintegy nehéz rabságból megszabadulva lélegzik fel a természet szabad légkörében." Gubányi Károly fárasztó napi feladatai mellett sem feledkezett meg szülőföldjéről. Hazájához füGubányi Károlyról 1900-ban, Vladivosztokban készült fénykép ződő erős érzelmi kötődését sem a távolság, sem az idő nem tudta meglazítani. Nikolszk környéki erdei táborában vetette papírra az alábbi sorokat: ,,A fényes, csendes estéken magam is soká elüldögélek a sátor előtt és igazán nem kell hozzá ábrándozásra hajló hangulat, sem fájó honvágy, vagy más mélabús érzés, mégis ilyenkor egész öntudatlanul is mindig csak haza gondol az ember. Fent a magasztos fényben csillogó égen a tejút végtelen csillagárja látszik, és amint a szem az égbolt jól ismert csillagképeit, a Göncölt, a Kassiopeiát, az Andromédát, meg a bolygókat felkeresi, egyszerre egy megszokott, ismerős világba varázslódik vissza. A képzelet önkénytelen útra kerekedik és néhány pillanat alatt átfutja azt a sok ezer mérföld távolságot, és az est szürkeségében a mandzsúriai bozóttenger már a magyar Alföld aranykalászos rónaságának látszik, a csendesen bólintgató fekete nyír suttogó akácfává változik át, melynek lombjai között a tücsök is ott muzsikál. A hazai szép nyári esték minden varázslatos benyomása felújul az ember képzelete előtt, és sokáig ott rezeg abban az ismerős, szelíd csillagragyogásban. .. " Nem lehet érdektelen számunkra, milyen körülmények között kezdte meg munkáját Gubányi Károly. Mandzsúriában előtte képzett geográfus, geológus nem járt. Cholnoky Jenő, aki ugyanebben az időben természeti földrajzi tanulmányokat foly-