Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Cholnoky Jenő kínai útinaplója

420 oldalból áll a napló. Az oldalszámozás szerint a napló a 430. oldallal végződik, azonban Cholnoky utólag a ceruzával végzett oldalszámozásnál hibát vétett, a 119. sorszám után 130-at írt. Minden lapon jól megfigyelhető, hogy eredetileg hosszanti irányban összehajtották, s ennek megfelelően a szöveg is két hasábban íródott. A sorok mérnöki pontossággal 7,5 mm szélesek, ami arra vall, hogy Cholnoky ilyen méretű sorvezetőt használt, vagyis vastagon megvonalazott papírt helyezett az írása alá. A napló egy-egy oldalán általában 39 sor található. Cholnoky nagyon szépen jói olvashatóan írt. Abban az időben talán ő volt az egyetlen könyvíró, akinek a munkáját a nyomdák kézzel írott formában is elfogadták, s nem ragaszkodtak a gépelt szöveghez. Ismerve a mai szerzők összevissza firkált, javítgatott kéziratait, elámulunk azon, hogy Cholnoky fogalmazványnak számító naplójában alig akad áthúzott vagy javított szó. A helyesírása csaknem hibátlan, természetesen az akkori szabályok szerint. Cholnoky a napló írásához fekete kínai tust használt, amit kis szelencében darabos formában hordott magával, s időnként feloldott belőle egy üvegcsére valót. A vékony, hosszú, hasított acél tollhegyeket itthonról vitte magával. Cholnoky kínai útinaplójának legértékesebb részei a szövegközti rajzok. A szerző utólag idehaza ceruzával besorszámozta a rajzait is, és az utolsó ábra sorszáma: 1235! A leggazdagabban illusztrált vaskos lexikonjainkban sincs ennyi ábra. A napló valamennyi rajzát Cholnoky fekete tussal, finom vonalakkal, mérnöki pontossággal, sőt művészi érzékkel készítette. Cholnoky Jenő sokoldalú tehetség volt, de talán a grafikában mutatkozott legnagyobbnak. Sokan állítják, hogy ha Cholnoky a művészeti pályát választotta volna, ma talán a leghíresebb grafikus- és festőművészeink között tartanánk számon. Rajzain sehol nem látszik javítgatás, kaparás vagy radírozás nyoma, minden vonalat egyetlen kézmozdulattal, hibátlanul húzott meg. (A még élő tanítványai szerint ugyanilyen könnyedséggel, határozott mozdulatokkal rajzolta fel a táblára az egyetemi előadásához tartozó szemléltetéseket.) Tematikai szempontból Cholnoky naplórajzai nagyon változatosak. Első helyen kell említenünk a földrajzi témájú vázlatait: a panorámarajzokat, a domborzatot is ábrázoló térképvázlatokat és a geológiai szelvényeket. „Darabszámban" mérve legtöbb rajza a kínai architektúra részletekbe menő bemutatását tartalmazza. Több száz rajza a nép által használt felszerelési tárgyakat, munkaeszközöket mutatja be: a néprajz számára ezek pontos megörökítése rendkívüli érték. A naplóban található rajzok egy részét Cholnoky idehaza gondosabban feldolgozta és könyveiben publikálta, a rajzok többsége azonban ismeretlen maradt. Cholnoky kínai útinaplója a kívülálló — nem földrajzi érdeklődésű — olvasó számára kissé száraz olvasmány. Nem tartalmazza az utazás élményeinek, kalandjainak a leírását, legfeljebb egy-két szóval utal a bonyodalmakra. A kalandos eseményeket Cholnoky az agyában elraktározva hozta magával, s emlékeinek felidézésével készítette el a nagyközönség számára a sokkal olvasmányosabb A sárkányok országából című útleírását. A napló tartalmazza — többek közt — az utazás alatti barométer leolvasásokat, a szélességi fok meghatározásokat, az időjárás mért adatait, a számozott és dátumozott kőzetminták származási helyeit, valamint a fényképek témáit és helymeghatározásait. Ezekről később pontos összesítést készített, amelyek a napló mellékleteit képezik. Sajnos az utódok nem becsülték meg ezt a szépen összerendezett gyűjteményt; a kőzetek, fényképek és negatívok a háború viharos éveiben és a későbbi költözésekkor az egyetem földrajzi tanszékéről elkallódtak, magángyűjteményekbe kerültek. (Jó lenne, ha azok, akiknek a birtokában ilyen anyagok vannak, átadnák megőrzésre a földrajzi múzeumnak.) A „kroki-füzetek"''' A kínai útinaplóhoz szorosan kapcsolódnak Cholnoky Jenő ún. „kroki-füzetei". Ezek 10x15,5 cm méretű, 7 mm vastagságú, vékony bőrkötésű, kockás papirú noteszek, amelyeket Cholnoky a terepen használt. Ezekbe a zsebfüzetekbe ceruzával, hevenyészve vázolta fel a látottakat, pillanatnyi megfigyeléseit, a helybeliektől hallott elnevezéseket stb. Természetesen a kis jegyzetfüzetekben is találhatók dátumok, így az adatok egybevethetők a részletes útinaplóban közöltekkel. Míg a jegyzetfüzet adatait és vázlatait Cholnoky menetközben készítette, s az eseményekre legfeljebb egy-egy kiemelt szóval utalt, addig a napló tisztázati szövegei és rajzai a vándorlások pihenőhelyein, vendégházakban utólag — esetleg több napot összefoglalva — készültek. A naplóban Cholnoky többször is megemlíti, hogy naplóírásra használta fel azokat a napokat, amikor lázas megbetegedése miatt nem tudott kimenni terepmunkára. Cholnoky egész életén át vezetett ún. „krokifüzeteinek" száma 39, ezeket római számokkal látta el. A kínai utazás jegyzeteit a Vll-től XVI-ig sorszámozott noteszek tartalmazzák. A VII. füzet még csak az előkészületekkel foglalkozik, részletezi az utazás előtti kiadásokat a dugóhúzós bicska beszerzésétől a fiúméi hordárnak adott félkoronáig. A hordárnak fizetendő összeg egyébként gyakran visszatérő tétel Cholnoky pénzügyi elszámolásaiban, mivel utazónk két nagyon súlyos csomaggal indult útnak: egy nagy bádogládával és egy jókora bőrönddel. A VII. számú kroki-füzetből megtudhatjuk, mi mindent vitt magával Cholnoky a távolkeleti útjára. Tudtommal ezt sem ő, sem más eddig nem publikálta, ezért — mint érdekességet — idézzük jegyzetfüzetéből a csomagok tartalmát (ott egymás alatti felsorolás szerepel, itt helyszűke miatt folyamatosan írjuk), „A nagy láda leltára (tartalma) : 1 db sötétkék diametr. kabát, 1 db sötétkék diametr. mellény, 1 db sötétkék koczkás kabát, 1 db sötétkék koczkás mellény, 1 db sötétkék koczkás nadrág, 1 db világoskék nyári mellény (koczkás), 1 db fekete Überzieher, 1 db switer ing (horgolt), 1 db kis téli kabát, 1 db plaid, 2 db csizma (egy pár), 2 db kamásli (egy pár), 1 db egy tekercs elektród, 1 láda vízsebességmérő,