Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

IRODALMI FIGYELŐ - Könyvismertetések (B. D., K. J., K. S.)

rangot szerző erdélyi nemes — a reformkor közéletének ismert alakja, Kazinczy, Wesselényi barátja — 1830 novemberében Béldi Ferenccel hosszabb nyugat-európai és amerikai útra indult. Franciaország, Hollandia, Belgium, Anglia, Írország után Amerikába utaztak. Bölöni a tapasztalatairól széles körben visszhangot kiváltó könyvben számolt be. A kortársak szemében Bölöni Farkas a fejlettebb nyugati viszonyokat bemutató munkája jóval több volt egy útirajznál: cselekvésre ösztökélő, programadó, hazafias buzdításnak számított az olvasók szemében. A mű nem a földrajzi leírásai, hanem a társadalom életét tolmácsoló részei miatt lett közkedvelt olvasmány. Bölöni Farkas könyvét színes és élvezetes útikalauzként is fcrgathatják a múlt század Nyugat-Európájának, Észak-Amerikájának világával megismerkedni vágyó érdeklődők. A jól válogatott metszetek a múlt század hangulatát elevenítik fel, a térképek Bölöni Farkas és társai útvonalát szemléltetik. Az ízléses kiállítású kötet kis formátuma a praktikus használatot segíti elő. Dr. Kubassek János Sólymos Ede: KI VOLT JELKY ANDRÁS? A bajai Türr István Múzeum kiadványai, 25. Baja, 1983. 66 oldal, ára 10 Ft Szerény kiállítású, de gazdag tartalmú és hosszú idő óta hiányzó művet üdvözölhetünk Sólymos Ede, a bajai Türr István Múzeum igazgatójának legújabban megjelent könyvében. Jelky András neve Hevesi Lajos — első ízben 1872-ben napvilágot látott — ifjúsági regénye nyomán széles körben népszerű lett. A regényhős hiteles életrajzának kutatásában azonban nem sok hasznát vehetjük ennek a munkának. A regény a bajai szabólegény egzotikus tájakon zajló kalandjainak elbeszélésével felkeltette a szélesebb érdeklődést a világ iránt, s ez által segítette a földrajzi ismeretek iránti igény kibontakozását. Sólymos Ede — Jelky életének tudós ismerője — 1957-ben „Jelky András a hiteles adatok fényében" címmel publikálta első jelentős tanulmányát e témában. Legújabb könyvében áttekinti a Jelkyre vonatkozó kutatások történetét, és széles körű, levéltári forrásokra támaszkodó búvárkodás alapján tisztázza Jelky pontos születési dátumát (1738. április 20.), családi viszonyait, halálának körülményeit. Jelky batáviai életével, leszármazottaival kapcsolatos vizsgálatok is számos új adalékot jelentenek. A szerző ugyanakkor felhívja a figyelmet a tisztázatlan kérdésekre: Jelky japán útjának, diplomáciai működésének hitelét levéltári források nem erősítik meg, és indonéziai tevékenységének sok részletét is homály fedi. Az viszont kétségtelen tény, hogy ő volt az első magyar, aki Ceylon földjére lépett. Sólymos Ede könyvének legnagyobb értéke, hogy kitartó levelezés útján olyan, eddig ismeretlen, részben külföldi, részben hazai forrásokat derített fel és elemzett a szakember alaposságával, melyek alapvető építőkövei maradnak a Jelky-portrénak. Dr. Kubassek János BICENTENÁRIUMI KÖNYVEK KÖRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL A várható nagy érdeklődésre való tekintettel 1984-ben ismét megjelentette a Gondolat Kiadó Baktay Ervin Körösi Csorna Sándor című, örökbecsű, korszakos életrajzi kötetét. Az új, harmadik kiadás az évfordulóhoz méltó, az eddiginél reprezentatívabb külső és belső formát kapott. A kötet értékét növelték egyrészt azok a múlt századi metszetek, amelyek Körösi Csorna kis-ázsiai útjának főbb állomásait mutatták be, másrészt dr. Kubassek János helyszíni felvételei Tibet hegyvilágában, amelyek földrajzi és néprajzi tekintetben egyaránt gazdagabbá tették e tájról alkotott képünket. Értékesebbé, részletesebbé vált a könyv új névmutatója is. Egy másik életrajz is megjelent Körösi Csornáról 1984-ben, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Csetri Elek romániai kutató tollából Körösi Csorna Sándor címmel. E könyv rövid summáját adja Körösi életének és munkásságának elsősorban a nagyközönséghez szólva. Harmadik fejezetében (Körösi a kortársak és az utókor szemében) azonban több szempontból (költészet, ünnepségek, külföldi hír stb.) új információkkal gazdagít minket. A hivatásos Körösi Csorna-kutatók örömére két forráskiadvány is megjelent. A Körösi Csorna Társaság adta ki Térjék József szerkesztésében az Emlékek Körösi Csorna Sándorról című forrásgyűjteményt. Az áttekintően jól tagolt kötet a levelek, okmányok közlésén túl lényegre törő, mégis adatgazdag életrajzi összefoglalót ad. Imponálóan pontos a kötet névmutatója is. A szövegközti részeket M. Kiss József hangulatos grafikái díszítik. A Szépirodalmi Kiadó Magyar Ritkaságok sorozatában jelent meg a Körösi Csorna Sándor levelesládája című kötet, amelyet Szilágyi Ferenc szerkesztett. A Buddhista Misszió is több forráskiadványt jelentetett meg az évfordulóra. Még 1983-ban látott napvilágot Estéli József Körösi Csorna Sándor dokumentációja. 1984-ben pedig Duka Tivadar 1885-ben megjelent Körösi Csorna Sándor dolgozatai című munkájának reprint kiadásával leptek meg minket. E szép kötésű könyv elsősorban a ritkaságok kedvelőinek és a buddhizmus tanai iránt mélyebben érdeklődőknek szerezhet örömet. Kovács Sándor