Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Haraszthy hagyományok Kaliforniában (B. D.)

HARASZTHY HAGYOMÁNYOK KALIFORNIÁBAN Mindössze egyórás autóútra fekszik San Francisco felhőkarcolóitól északra Sonoma városka. A történelmi nevezetességű település főterén és a kivezető utakon irányítótáblák hirdetik : Bue na Vista Winery, HARASZTHY CELLARS (Jó Kilátás Borgazdaság, Haraszthy Pincék). A bácskai születésű Haraszthy Ágoston (1812— 1869) volt az első magyar Észak-Amerikában, aki nagy gazdasági karriert futott be. Várost alapított Wisconsinban (Haraszthy-ville, Haraszthy-falva, ma: Sauk City),voltseriff,képviselő,pénzverde-igazgató, de mint egy hatalmas borgazdaság létrehozója írta be nevét legmarkánsabban az Újvilág gazdasági történetébe. Európából mintegy 300 fajtából álló 100 000 venyigét szállított Kaliforniába, azokat részben a saját farmján ültette el, részben szétosztotta, és ezzel megvetette az alapját a mai virágzó szőlőkultúrának. A Haraszthy-pincészet ma már csak a nevében viseli alapítója emlékét. A szőlőültetvényeket a múlt század végén tönkretette a filoxéra, a domboldalba vájt pincék nagy részét beomlasztotta az 1906. évi San Francisco-i földrengés, Haraszthy — szobrokkal ékesített — pompás rezidenciája pedig tűzvész martaléka lett. A gazdaság újjáélesztéséhez 1943-ban kezdett hozzá Frank Bartholomew, majd tőle átvette 1968-ban Philip C. Caspar, a futballcsillagból lett multimilliomos. Bizonyára üzleti érdekek vezették a mai tulajdonost, hogy Haraszthy neve alatt hirdesse: övé Kalifornia legrégebbi alapítású, ugyanakkor legmodernebb borgazdasága. Milyen eredeti „magyar" emlékeket őriz a reklámozott Haraszthy-pincészet? A Haraszthy által — kínai munkásokkal —- építtetett pincék egy részét helyreállították, és eredeti, Haraszthy családi címerével ellátott hatalmas fahordókkal rendezték be. A pincék bejáratánál múzeumot létesítettek, ahol bemutatják a hajdani szőlőművelés és borkészítés eszközeit, továbbá megfakult régi fényképek dokumentálják a Haraszthy-korszak munka- és életkörülményeit. Restaurálták Haraszthy egyik régi kőházát is, benne irodát, üzletet és természetesen borkóstolót nyitottak. Az épület falán dombormű emlékeztet Haraszthy érdemeire: a tábla felállítását Haraszthy emlékeit őrző öreg kőház Sonomában a St. Louisban élő Könnyű László földrajzprofesszor kezdeményezte, megalkotója pedig a túrkevei születésű híres szobrászművész, Finta Sándor. Haraszthy Ágoston amerikai utazásából és éles szemű megfigyeléseiből az akkor még csak kibontakozóban levő magyar geográfia is profitált. Haraszthy leírta az 1840—41. évi első amerikai útjának tapasztalatait, és könyve 1844-ben Utazás Éjszakamerikában címmel jelent meg Pesten. Haraszthy egyre magasabbra ívelő pályája tragikus véget ért. Nicaraguába utazott, ahol cukornádültetvényt, rumgyárat és fürésztelepeket létesített. San Antonio közelében 1869. július 6-án történt a szerencsétlenség, melyről az egyik családtag levélben így számolt be (megjelent az Alta California c. újság 1869. aug. 27-i számában): „Apa elment, hogy találkozzék Lewis úrral, és felkeressenek egy új irtást, ahol fűrésztelepet állítottak fel. Nem találta őt otthon, s azt mondta az ott dolgozó embernek: a fűrészüzem túl messze van a folyótól, talán könnyebb a másik oldalon odajutni. Öszvéren lement a folyóhoz, kikötötte az állatot, kabátját összetekerve lerakta a földre. Innen lábnyomai egy nagy fához vezettek, mely keresztbe dőlve feküdt a folyó felett. A fa közepe táján egy nagy ágat letörve találtunk, s ugyanezen a helyen pár nappal korábban egy alligátor elragadott a partról egy tehenet a folyóba. Feltételezzük, hogy apa megpróbált átmenni a folyó felett ezen a fán, de elvesztette az egyensúlyát, az elkapott ág nem bírta megtartani és belezuhant a folyóba, ahol az alligátor örökre magával ragadta." Dr. Balázs Dénes