Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében

4. ábra. Részlet Hevenesi Gábor kisatlaszából ( 1689). „Erd" és „Kamesueg" környéke hiányzik Érd neve, fellelhető azonban a Müller készítette^ Magyarország térképén „Erdt" alakban (1709). Úgy látszik, ő sem tudta, hogy Érd és Hamzsabég azonos település, ezért „Erdt" neve Tétény helyére került, míg a valóságos helyén „Hanzabek" olvasható (3. ábra). Az egyedi térképeken kívül Nyugat-Európában a XVI. század közepétől kezdve egymás után adtak ki különféle térképgyűjteményeket, nemzeti és világatlaszokat. Magyarországon az első, kizárólag hazánk akkori területét ábrázoló atlaszt Hevenesi Gábor (1656—1717) szerkesztette és adta ki 1689ben. A 46 térképlapot tartalmazó munkát „zsebatlasznak" is nevezhetjük, mivel mérete csupán 12,5X15,7 cm. Az atlasz 20. lapján bukkanunk rá Erd, illetve tőle DNy-ra egy „másik" település, Kamesueg (Hamzsabég) nevére (4. ábra). Hevenesi kisatlaszát a közelmúltban az ELTE Térképtudományi Tanszéke hasonmás kiadásában újra megjelentette (BARTHA L. 1983). A XVIII. század első felének legjelentősebb magyar térképkészítője Mikoviny Sámuel (1700—1750). Bél Mátyás felkérésére látott hozzá az ország megyetérképeinek — műszeres felvételezésen alapuló — megszerkesztéséhez. A Pilis megyéről készült térképén — hála a világos domborzati ábrázolásnak •— jól kirajzolódik Érd földrajzi fekvése. A XVIII. század végének népszerű zsebatlaszát Korabinsky János (1740—1811) adta ki „Atlas Regni Hungáriáé Portatilis" címen. A XIX. tábla 1. számú térképén megtalálható Érd ékezet nélküli neve, s mellette egy kettős keresztű, két tornyú templom rajza, amiből kiolvasható, hogy a lakosság zömmel katolikus vallású, és a helységnek plébániája van (5. ábra). Az első polgári térképkiadó vállalat létrejötte a XVIII. század végén Görög Demeter (1760—1833) nevéhez fűződik. Munkatársával, Kerekes Sámuellel készítette azokat a rézmetszetű, kézzel színszett megyetérképeket, amelyek atlaszba foglalva is megjelentek. Érd — mint mezőváros — kiemelten, kövér betűkkel szerepel Fejér vármegye térképén, a Bitskei Járásban (6. ábra). 5. ábra. Érd és vidéke Korabinsky János zsebatlaszában (1790-es évek)