Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684-1749-ig (A magyarországi halászatról fordítás) (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)

Am bárhogy hívják is, Gesnerus leírása világosan bizonyítja, hogy ugyanarról a halról van szó. Leírása szerint ugyanis a „glanis" olyan hal, mely akkorára megnő, hogy a száz fontot is meghaladja, hőre kemény és pikkely nélküli, feje széles és lapos, felső állkapcsáról két bajusz lóg le, hátán két uszonya van, ugyanannyi a kopoltyúknál, és egy a végbélnyílásától kiinduló, a farokuszonnyal egybenőve. Ez a leírás mindenki számára nyilvánvalóan annyira illik a harcsára, hogy nem értjük, 7?úért ne hívhatnánk a harcsát glanis-nak is, hacsak ez nem más fajba sorolandó, amiről pedig vitatkozni teljesen fölösleges. A Tiszában és a Dunában gyakran akkorára nőnek, akár a vizák. A Tiszában, ahol a legtöbb él, az ilyen szokatlan méretűek sem ritkák. Hohberg szerint a Fertő tóban is találtak már, de arrafelé ritkább, legalábbis nem sűrűn fogtak. Különben a Kábában, Vágban. Garamban és más, a Tiszába vagy Dunába ömlő folyók torkolatvidékén gyakrabban fogják. Nagyon telhetetlen ragadozó, ami csak elébe kerül, elnyeli. Ezért szereti annyira a halban oly gazdag Tiszát. Az idősebbek mesélik, hogy a hozzá túl közel kerülő gyerekeket is megtámadja, és közismert annak a kislánynak az esete, aki kötelénél fogva egy pár ökröt itatott a Tisza szélében és a harcsa elragadta. Idevágónak látszik Aelianus története is, amely szerint a Dunában úgy fogják a harcsát, hogy a befogott ökrök igájára kötik a horgot, és azt csalétekkel a Dunába dobják, és amint a harcsa rácsap, és horogra kerül, az ökrökkel kihúzatják. De a halászatnak ez a módja Magyarországon ismeretlen. X. A HARCSAHALÁSZATRÓL Többnyire hálóval fogják őket, különösen a Dunában, oly módon, miként azt a vizáknál leírtuk. De így fogják a Tiszában és más folyókban is, jóllehet a kisebb folyókban olykor varsákkal és emelőhálókkal is szokták halászni. Varsákat említettünk, melyek esetében fűzfavesszőből font két kosár oly módon van összeszerkesztve, hogy az első a halaknak bejáratot mutat, az alsó pedig a visszautat elzárja. (Széljegyzet: 'magyarul varsának hívják.) Ezekhez a kosarakhoz követ erősítenek nehezékül, szájá-