Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684-1749-ig (A magyarországi halászatról fordítás) (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)

Ezért aztán megesik az is, bogy ne ingyen kelljen adni, vagy szinte elherdálni, a disznócsordákat beleterelik a visszahúzódó vizekbe, és gaz­dag legelőhöz, helyesebben halászathoz juttatják őket, de a sok halat ezek se győzik felfalni, így azok nagy része elpusztul, bomlásnak indul, és iszonyú bűzt áraszt, annyira, hogy az utazók ezeket a helyeket, mintha csak pestissel lennének fertőzve, messze el szokták kerülni. De ez nemcsak itt vidéken, hanem a városokban is elő szokott fordulni, amikor a piacra szekereken meg lóháton olyan töméntelen mennyiségű halat hoznak fel, hogy azok, akik ideszállították, ha már vevőik elfogytak, halaikat hátrahagyván, lopva kereket oldaliak." Eze­ket mondja ő a Tiszáról, amik idegeneknek túlzásnak tűnhetnek, pedig az utazók mindennapos tapasztalata, és a történelmi dokumentumok szerint is hitelt érdemelnek. De azért nem különb ám a Tisza a Dunánál! Ha mennyiségben nem is, de halainak nemességében bizony megelőzi a Duna a Tiszát. Többek között bővelkedik ugyanis tokfélékben, melyeknek páratlanul csodálatos halászásával Magyarország büszkélkedik. Ügy illik azonban, hogy midőn a folyókról, halakról és a halfogás­ról beszélünk, elsőnek a folyami halászatot mutassuk be. III. A FOLYAMI HALÁSZATRÓL MAGYARORSZÁGON ÉS NÉHÁNY TOK FÉLE HALRÓL A folyami halászat nemcsak a halak fajtáját illetően, hanem a ha­lászat rítusában is elüt a többitől. A folyó medre szerint más és más. Amely folyók nagyobbak és iszaposak, meg hordalékosak, jeleskednek — ahogy mondtuk — tok félékben, melyeket a köznyelv vizáknak hív. „Antaceos"-nak mondják őket a tudósok azon sajátosságuk miatt, hogy nincs szálkájuk. Herodotos példáid (Lib.IV.c.LIII.l.239) a Dnyeper csodáiról így ír: Sózásra töméntelen szálka nélküli cetet ad, melyeket „antaceos"-nak hívnak. Strabo (Lib.VII.p.ziz.ed.Casaub.) a delfinek­hez hasonlítja őket. Strabo szavait, mivel Xylander rosszul adta visz­sza, mi így fordítjuk: A g an g a me -nak nevezett eszközzel a jégbe fagyott halakat kiássák (tkp. léken kiemelik), főképpen vizákat, me­lyek méretre a delfinek/iez hasonlítanak. A gangame tehát nem hely, miként azt Xylander vélte, hanem halászszerszám. 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents