Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
de mindegyikből volt benne valami. Hitványnak látszott, mégis környékét annyira eltudta mocsarasitani, hogy néhol többszáz méter szélesen terült el. " 12 Viszont amennyire furcsa folyó volt, annyira titokzatos is. Hosszú ideig pl. nem ismerték az eredetét sem. Ennek tisztázása érdekében Bihar vármegye 1818-ban az Ermelléki járás főszolgabíróját küldte ki, akinek jelentése alapján szabályozási tervet is készítettek. Majd a szabályozási tervhez térkép is készült, amit fel is terjesztettek a Helytartótanácshoz. A tervek azonban a térképpel együtt elvesztek. Végül egy XIX. század elejéről származó hivatalos irat mellett megtalálták Rhédey Lajos jelentését, mely szó szerint az alábbiakat tartalmazza: „Az Er vize veszi eredetét Nemes Közép-Szolnok vármegyében a Szt.-Királyi határon az azon határon keresztül folyó Kraszna vizéből; de ámbár ott kezdődik az Er vize, mégis a Szt.-Királyi határon nincsen nevezete az Er vizének, mert a Kraszna vize árkának semmi kiszakadása nincsen, hanem annak megáradásából és kiöntéséből származván, annak árjával csakhamar elfut s eljön az alsóbb erekre s azon a határon semmi jelenség nem esmérszik. fővén Szent-Királyról a Szakácsi határban kezdődik egy patak (nevét nem tudni) ezen patak, ahol keskenyebb három (5,7 m), ahol szélesebb négy és fél öl (8,5 m) szélességű, amint a rajta épült hidakról tudhatni; rajta vízimalmok vágynak, ezen patak Csögnél szakad a Kikeczbe; ezen Kikecz puszta rétes és mocsaras kiterjedett hely. Van ismét Tasnádról jövő patak, ezen is vízimalmok vágynak, a rajta épült 6 ölnyi (kb. 11 m), de a patak megáradásakor 50 ölnyire (95 m) is kiont. Mélységéről nem szólhatok, hanem minden időjárásban foly és ezen tasnádi pataknak is van 3 ölnyi (5,7 m) szélességű szakadékja, melyen hasonlóan vízimalom épült, így hát a szakácsi és tasnádi két patakok Szántónál egyesülvén az Ér vizével, itt formálják az Érnek nagyobb és erősebb kezdését. Szántónál kezdődvén hát az Er vizének ereje, terjed a szodorai, teremi, porteleki, irinyi, vezendi, dengelegi, érendrédi határokra, mely határakon már az Er vizének nagy ereje lévén, minden időszakokban állandóságában van. Azonban a körösi határból jövő patak, melyen malom is vagyon és szüntelen foly a szodorai határba az Erbe szakad; a peéri határból ismét két patak segíti az Eret, mely patak forrásból származik ugyan, de minden időben foly, emellett esős időben nagy árja van és a peéri s endrédi határokon az Erbe szakadván azt nagyon neveli. — Az endrédi és peéri határokon jön az Er vize a szalacsi határba, ahol minthogy összébb szorul s egyenesebb folyása van, ágadzásai s szakadásai nincsenek, mind szélességére, mind mélységére nagyobb, mint a fent megnevezett helységekbe, minthogy a Szalacson épült köhídnálaz Ingineur (mérnök) által megmérettetvén, a lapossával 7 láncot (140 m) tett a szélessége. Szalacsról jővén az Er kétfelé ágadzik: az ottományi és gálospetri határokra. Az ottományi határba hétfelé ágadzik, úgymint: Póstava, Pallóhely, Csikastó, Füzesfok, Vejem, Boncifok, Hártyás, de ezen hét szakadások ismét három folyásokba jönnek össze és mennek a tárcsái határba épült hidaknak, mely hidakhoz a Gálospetri határban levő erek is betekerednek; Az ottományi határban levő Érnek szélessége nevezetesen a Póstavánál mintegy 100, a Pallóhelynek 40, mélysége 5, 6 és 7 suknyi 13 , a többi szakadásoknak mind szélességek, mind mélységek kisebbek. Az ottományi és gálospetri folyó Er mégy en az érendrédi és tárcsái határokon keresztül ezen mocsarakba semmi patakok nem szakadnak az Er vizébe, de állandó fekvése és nagy mélységű. Az adonyi határba kétfelé szakad. A kiskereki és érkeserüi határokra, mely határok egyesülvén a székelyhídi határral, ezen három határon az Er vizének nagy kiterjedése vagyon és itten az Er mind szélességre, úgy mélységre legnagyobb minden határokon felett, mely három határból foly. A csokaji határon, ahol egyesülvén a kolyi határral a két határban öszve Reszeghy Lajos id. m. 9. p. lábnyi
