Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt A Berettyó és vízgyűjtőjének értelmezése A vízszabályozás megkezdése óta - majd annak hatására - annyi változás történt a folyók vízrendszerében, hogy az idő figyelembe vétele nélkül megtévesztő következtetésekre juthatunk. Ez különösen igaz a Körös-Berettyó vízgyűjtőjére, ezen belül különösen a Berettyóra. Még gyakorló mérnökeinknél is megesik, hogy lerövidített, leegyszerűsített szóhasználattal - az idő meghatározása nélkül - műszakilag nem éppen szabatos, mi több, felszínes és pontatlan következtetésre jutnak. A felszínesség bizonyítására legyen példa a Berettyó. Ha a Körös vidék vízügyi problémáiról esik szó, akkor a közhasználatban és a médiában is mindenki Békés megyére - mint közigazgatási egységre - gondol, hiszen a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös és a Nagy-Körös is ennek a megyének tölti ki vízrajzát. Egyre kevésbé gondolnak a Berettyóra és a Bihari tájegységre, holott ez a 26 538 km 2-es ] régió csak a Berettyó vízgyűjtőjével együtt alkot tökéletes természeti és vízrajzi egységet. Annak érdekében, hogy elkerüljük a felszínességből eredő hibákat és pontatlanságokat, a Berettyó folyónál maradva, vizsgáljuk meg a szóhasználatok pontosságát térben és időben egyaránt. A Berettyó egyik szakaszának mai képe 1 Lászlóffy Woldemár.A Tisza. Bp., 1982.
